Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A második Érsekujvár

Pálffyt, hogy őt, mint «szegény legényt« ne engedje kárba esni. Bizony a németek jóvoltából «szegény legények« voltak a végvárak magyar katonái mind, tisztek és közemberek egyaránt. Már pedig az akkori nóta szerint: Szegény legénynek olcsó az vére, Két pogány közt egy hazáért ömlik az vére. Ez az «odium hungarorum«, a németeknek a magyarok elleni gyűlölete, a magyarság pusztulása és elmaradt

1 védelme hozta létre a Bocskayfelkelést és adta Bocskaynak a legjobb katonákat, mert az elbocsátott, szélnek eresztett magyar katonák mind melléje sereglettek, nogy a sok szenvedést, méltatlanságot és jogtalanságot becsülettel visszafizessék. Mielőtt tovább mennénk, fel kell említenünk, hogy király és magyar rendek a törökök elleni első védelmi rendszer kiképzésekor a kis várak lerombolását határozták el azon az alapon, hogy komoly támadás esetén amúgy sem lehetett volna azokat megtartani. Később belátták, hogy a kisebb várak is nagy hasznára válhatnak a honvédelemnek, mert a török portyázó lovasság e közbeeső kis várak hiányában zavartalanul törhetett a nagyobb várak közötti területekre s az egész vidéket kirabolhatta. Ezek a kisebb várak azonban magyar őrségükkel, mely a vidék erdeit, bozótjait, gázlóit ismerte, kisebb támadásokat maguk is vissza tudnak verni, nagyobb támadás esetén pedig az anyavárnak fontos megfigyelő szolgálatot teljesíthetnek. így épült fel a 16. század végén vagy a 17. század első éveiben — kétség» 54