Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A második Érsekujvár

teleniil az érseki szék hosszú üresedése alatt és annak költségén — a szőgyéni palánkvár, mintegy előretolt bástyája Érsekújvárnak, hogy az esztergomi törökség váratlan meglepetései ellen védekezhessenek. E palánkvár Magyarszőgyénben sz. Mihály temploma körül épült, mert az 1617. évi urbárium s a későbbi egyházlátogatási okmányok is «templum in Castello« szavakkal emlékeznek meg róla. Kétségtelen azonban, hogy a Nalász (ma Nagyláz) erdeje szélén levő fensikon, melyet a régi katonai térképek «Várhely« névvel jelölnek s ahonnan a köbölkűt-kisujfalusi völgyre szabad kilátás nyilik, megfigyelő hely, őrtorony állott. A palánkvárnak fentartására az 1608. 15. tc., 1613. 8 tc. és 1618. 49. tc. Esztergom vármegye munkáját, az 1622. 36. tc., 1635. 92. tc., 1647. 153. tc. és 1655. 3. tc. Esztergom és Pilismegyék közmunkáját rendelte. Ez utóbbi Szőgyént a végvárak közt emliti fel és őrségének létszámát 150 lovas és 100 gyalogosban állapítja meg. 1610-ben Ornay Tamás volt a főkapitány, Albert Máté vicekapitány és Kovács Ágoston lovaskapitány zászlaja alatt 100 lovas, Kovács Péter, Gyarmathy András és Szőcs István vajdák alatt 150 gyalogos.

2

0) Ezek után visszatérhetünk Érsekújvárba. A kath. templom épitése egyre húzódott, amiben kétségtelenül részük volt a protestáns várkapitányoknak is. 1584. május havában végre a király megbízta Telegdi Miklós pécsi püspököt, aki az esztergomi érsekségnek adminisztrátora volt és az egri püspököt, hogy az újvári templo1

9) Jedlicska i. m. 432. í

0) Hadtört. Közi. 1914. 687. 55