Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

tinápolyba. Szófia és Philippopolis közt azonban a foglyok közül öten megszöktek, mire a többi ötöt, névszerint Szalay Tamást, Balogh Gergelyt, Krobát Györgyöt, Krobát Jakabot és Köves Jánost a törökök szabadon bocsátották. A követi jelen­tés megjegyzi, hogy a megszököttek, valamint az elbocsátottak is újvári vitézek voltak. 9*)** Forgách Simon főkapitány, aki a töröknek tá­madási szándékáról értesült, figyelmeztette az új­váriakat, hogy legyenek elkészülve a támadásra. Az újváriak gondatlansága azután meg is bosszul­ta önmagát. Veranchich irja 1573. márc. 19-én, hogy 15-én vásár volt Udvardon, «az 50 házból álló városban«, ahová 16 lovas és 7 gyalogos ka­tonája is elkérezkedett. Ők azonban továbbra is elidőztek és Rácz István vendégszerető házánál kényükre lakmároztak. Egyszerre csak két ágyú­lövés hallatszik a várból és hírhozók jelentik, hogy az esztergomi törökök közelednek. Kato­náink éppen hogy lóra kaphattak, máris 50 török megtámadta őket. Kettejük fejét levágták, egyet elfogtak, egyiköket meg, akinek lova elszaladt s őmaga valami ingoványba menekült és megadni magát nem akarta, lándzsákkal szúrták le. Eköz­ben Újvárból is kirohant az őrség és mialatt visz­szavonuló társaikat megmentették, maguk csak­nem veszedelmes kelepcébe jutottak. Hirtelen vagy 500 török lovas bukkant elő, akik az őrsé­get a vártól elvágni iparkodtak. A mieink ezt észrevették és gyors iramban visszafordultak a várba. Foglyokban és elveszettekben 10 embert ® 2)** Takáts. Magyar rabok, magyar bilincsek. Századok 1907. 428. 38

Next

/
Thumbnails
Contents