Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

tinápolyba. Szófia és Philippopolis közt azonban a foglyok közül öten megszöktek, mire a többi ötöt, névszerint Szalay Tamást, Balogh Gergelyt, Krobát Györgyöt, Krobát Jakabot és Köves Jánost a törökök szabadon bocsátották. A követi jelentés megjegyzi, hogy a megszököttek, valamint az elbocsátottak is újvári vitézek voltak.

9*)** Forgách Simon főkapitány, aki a töröknek támadási szándékáról értesült, figyelmeztette az újváriakat, hogy legyenek elkészülve a támadásra. Az újváriak gondatlansága azután meg is bosszulta önmagát. Veranchich irja 1573. márc. 19-én, hogy 15-én vásár volt Udvardon, «az 50 házból álló városban«, ahová 16 lovas és 7 gyalogos katonája is elkérezkedett. Ők azonban továbbra is elidőztek és Rácz István vendégszerető házánál kényükre lakmároztak. Egyszerre csak két ágyúlövés hallatszik a várból és hírhozók jelentik, hogy az esztergomi törökök közelednek. Katonáink éppen hogy lóra kaphattak, máris 50 török megtámadta őket. Kettejük fejét levágták, egyet elfogtak, egyiköket meg, akinek lova elszaladt s őmaga valami ingoványba menekült és megadni magát nem akarta, lándzsákkal szúrták le. Eközben Újvárból is kirohant az őrség és mialatt viszszavonuló társaikat megmentették, maguk csaknem veszedelmes kelepcébe jutottak. Hirtelen vagy 500 török lovas bukkant elő, akik az őrséget a vártól elvágni iparkodtak. A mieink ezt észrevették és gyors iramban visszafordultak a várba. Foglyokban és elveszettekben 10 embert ®

2)** Takáts. Magyar rabok, magyar bilincsek. Századok 1907. 428. 38