Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

nokai élénk haditevékenységet fejtettek ki, hogy a nagyszombati vereség erkölcsi káros hatását ellensúlyozzák. Bottyán február elején Szőgyénbe, majd Muzslára vonult, ahol az újvári ágyukat várta be, hogy Esztergom megvívását megkísérelje. Majd Karvánál a Duna jegén átment, a Dunát őrző német-rác hadat elűzte és febr. 10-e körül Esztergomot megtámadta. A várőrség azonban oly ellenállást fejtett ki, hogy Bottyán csak az úgynevezett zsidóvárost vehette be s hamvasztotta el. Innen Bottyán tovább vonult Pest felé, Eszterházy Dániel pedig csapatával a szőgyéni táborba tért vissza.

8) Ez év elején indult meg Érsekújvár erődítményeinek átépítése és kijavítása De Riviére francia hadmérnökkari törzstiszt tervei szerint, amelyeket Le Maire mérnökkari dandárnok vizsgált felül. A munkálatokat március 20-án kezdték meg, még pedig nem a szokásos közmunkával, hanem készpénzért. Bercsényi irja máj. 26 án, hogy már 100.000 frtnál többet költöttek reá. A főbb átalakítási munkákat Thaly következőleg irja le: «A 6 bástya régies, kagylóhajlásu oldalfalai egyenes vonaluakká alakíttattak, hogy több ágyúnak és tágabb feljáratnak adjanak helyet; a vizárkok tetemesen kimélyittettek: a contrescarpe-ok meredekebbre vágatván és kiburkoltatván, egyszersmind köröskörül fedett úttal s ebből a vársikamokra kirohanó nyílásokkal láttattak el. A két kapu elé 300—300 lovas elhelyezésére alkalmas két huszárvár és a Mária Lipót-bástyák közti közfal elé hasonló erőmű építtetett, szintén vizárokkal és külön contrascarpe-okkal. A vársikamok belső 8) Thaly i. m. III. 323. 272