Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

éle felemeltetett. Hogy nemcsak a várárkok számára mindenkoron elegendő vízmennyiség biztosittassék, hanem kedvező vizállás esetében a vár környékének nagy részét is el lehessen árasztani: észak felöl a Nyitra vizére erős kőgátat raktak, szabályozó zsilippel. Az e folyón 10 keréken járó nagy malmot, mely a vártól egy ágyulövésnyire feküdt, külön erőddel vették körül, mely a zsilipet és csatornát is biztosította; ezen előretolt erőd 24 ágyura való, boltozott és aknarendszerrel bíró volt s egy csúcsmütői is védetett; a belső várral fedett ut köté össze; előtte védcölöppel. Ugyané külerődtől két felöl, szabályos távolságokban, két 4 szögű föld redoutot emeltek, melyek és a várbástyák között jgy. cölöpzettel körülvett erődített táborhely létesült 10—12.000 ember számára. E redoutok a városi majorokat s külső vásárteret is oltalmazták. Végső ostromok esetére a contrescarpe ok szintén elláttattak akna-rendszerrel. Ekkép lőn Érsekújvár oly erősséggé, mely az 1708. dühös ostromot diadallal visszaverhette.«

8) A várépítési munkák még 1706-ban is folytak és mikor ez év március 12-én De Riviére alezredes Fertő-szt.-Miklós táján német fogságba került, Rákóczi Bersonvitte francia hadmérnök őrnagyot küldte Érsekújvárba, hogy az erődítési munkálatok fenn ne akadjanak.

1

0) A császáriak Komárom várának és Csallóköznek biztosítására Gután redoutokat hányattak, amelyeket a nép Békavárnak nevezett

1

1) Gúta közelsége ha nem is veszélyeztette Érsekujvárat, Ber•) U. o. »1. 369—370. »•) U. o. 562. ") Hadi krónika II. 369. 273