Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

ták el. November 22-én hagyta el Érsekujvárat és a következő napokat a semptei várban töltötte, 27-én pedig hadai Lipótvár ostromához fogtak. A nagyszombati (dec. 26.) szerencsétlen kimenetelű csata után Rákóczi Lipótvár ostromát abbahagyta és hadiszállását Semptén ütötte fel. A csapatok gyülekező helyéül ugyanis első vonalban Semptét, másodvonalban Kistapolcsányt s a további hadak számára Lévát választotta, ahol nagy élelmiszer raktárai voltak. Bercsényi néhány napra Érsekújvárba jött, majd Lévára távozott, hogy a fejedelemnél január 3-án tartandó értekezleten részt vegyen. A vágmelléki hadak parancsnokságát pedig Bottyánnak adta át. Minthogy az ujabb rendelkezés szerint a hadaknak Érsekújvár alatt kellett gyülekezniök, Bercsényi január 10-én Léváról visszaérkezett. Érsekújvár és Párkány vidékének katonai megszállása természetesen a lakosságot óriási mértékben sújtotta, összes élelmiszereit Érsekújvárba kellett szállitania, lovait, marháit is odahajtották. Ennek következtében a lakosság nagy része koldusbotra jutott és vagy elköltözött, vagy a hadviselők valamelyikéhez csatlakozott. Az ottmaradottak pedig az éhínségnek néztek elébe, mert 1705ben, amikor Bercsényi a karvai sáncokat hányatta, hogy a dunai átkelést biztosítsa, e munkára a környék lakosságát rendelte ki, minek folytán a vetési munkák nagyrészt elmaradtak.

7) Rákóczi január 12-én udvari hadaival Kistapolcsányba ment, ahol fényes udvartartásával együtt február közepéig tartózkodott. Ez idő alatt tábor7) Villányi. Néhány lap Esztergom város és megye múltjából. 34 és 51, 52. 271