Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

ban nem sok haszna lehetett, mert 1312-ben János apát a zobori konvent előtt ismételten tiltakozott az ellen, hogy az érsekség a lefoglalt jószágokat még mindig birtokában tartja.

4

1) Ugy látszik, az apátság kúriájában tartotta Tamás érsek 1307. május elején a hires udvardi zsinatot. Az erélyes Szigfrid apát azonban visszaszerezhette, legalábbis 1330. jul. 13-án Bessenyőt és az Udvard melletti szentmártoni (Zenmartun) birtokát István ispán ghymesi várnagynak 10 évre bérbeadta.

4

2) A bérlet leteltével azonban István ispán a sz. mártoni birtokot vissza nem adta, sőt eltűrte, hogy Csanád érsek jobbágyai azt elfoglalják. Szigfrid apát 1343. máj. 31-én a nyitrai káptalan előtt tiltakozott a foglalás ellen,

4

3) ám az érsek erősebbnek bizonyult. A per megindult és a 16. századig elhúzódott; de az érsek birtokban maradt. Mikor azután a nyit-rai káptalan az esztergomi káptalant a garamszentbenedeki apátság birtokaiba 1539-ben zálogjogon, 1565-ben pedig kir. adománylevél alapján bevezette, Udvardról már szó sem esett.

4

4) Guta az érsekségnek ősrégi birtoka. Már 1268-ban az érsekségé

4

5), 1282-ben a Szemere nemzetségbeli Bertalan ispán az érsekség birtokai közt elterülő gútai birtokrészét az esztergomi kereszteslovagok konventje előtt örök alapitványkép az érsekségnek adja.

4

6) Naszvadról pedig olvassuk, hogy Domonkos baranyai ispán 4

1) U. o. II. 657. 4

2) U. o. III. 169. 4

3) U. o. III. 497. 4

4) Knauz i. m. 121. és 129. '•

6) Mon. Eccl. Strig. I. 555. 4

8) Monum. Eccl. Strig. II. 150. 17 BIBLIOTHECA HUNGARICA Samaria - S«m»rja - Šamcrín