Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár alapítása

1269. jun. 30-án Boroch földjét uj Naszvad (Naswod) mellett Fülöp érseknek 40 ezüst márkáért eladta.

4

7) Magának Naszvadnak már 1285. aug. 17-én Gebse nevü plébánosa szerepel, aki az érseknek dézsmaszedője is volt

4

8) Ezek után most már áttérhetünk Érsekújvár történetére. Több mint két századot kell átugranunk, mert ez idő alatt a négy helység csak mint érseki birtok szerepelt, minden nevezetesebb esemény nélkül. Érsekújvár alapítása 1543. aug. 10-én a török Esztergomot elfoglalta s ezzel az országot egyik fontos erősségétől, az érseket pedig székhelyétől fosztotta meg. Az érsekprimás és káptalana a török elől Pozsonyba, majd Nagyszombatba menekülnek. A Garam völgye Léváig, a Nyitra és Vág alsó völgye teljesen nyitva áll a törökök előtt. Hogy maguknak a dunai átkelést is biztosithassák, a törökök Esztergommal szemközt a Duna balpartján Csekerdénynek (Párkány) építéséhez fogtak. Ez a körülmény szükségessé tette, hogy az esztergomi érsekek birtokaiknak és egyházmegyéjüknek biztonságáról gondoskodjanak. Az ország érdeke is megkívánta, hogy Komárom és Nyitra között, ahol csak Surány vára az ő kis helyőrségével őrködött, más végvárat is építsenek. Az ország rendei már 1543. október havában elrendelték, hogy Surány várát, mely mint egyetlen erőd Komárom és Esztergom közelében, fekvésénél fogva kiváló fontossággal bir, nagyobb őrséggel kell ellátni. 4

7) Mon. Beel. Strig. 4

8) U. o. II. 202. 18