Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Mikép teljesítették az érsekprimások honvédelmi kötelezettségket

szinte hozzáférhetetlen maradt. Nagy hátránya azonban abban mutatkozott, hogy a posványos talajban a palánk és az épületek jóformán évrőlévre elkorhadtak és Oláh, valamint Verancsics érsekprimásoknak a vár folytonos épitése és fentartása rengeteg pénzükbe került. Innen van, hogy Verancsics» érsekprimás mindjárt székfoglalása után ama gondolattal foglalkozott, hogy Oláhujvár helyébe más, alkalmasabb helyen fogja Újvárat felépíteni és protokollumában annak tervrajzát is megörökítette. A második Újvár — mint tudjuk — az érsekség pénzén felépült és az érsekprimásoknak a vár fentartására vonatkozó kötelezettségei több rendbeli változáson mentek keresztül. Amit Várdai, Oláh és Verancsics érsekprimások tisztán hazafias érzésükből, áldozatkészségükből és jó&zántukból vállaltak magukra, az a 17. század elején kötelezettség jellegét öltötte fel. Forgách Ferenc és Pázmány Péter érsekprimások ez irányú kötelezettségeit már ismerjük. Azt is tudjuk, hogy a király az érsekséget 1622-ben az újvári őrség fizetésének kötelezettsége alól végleg felmentette. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az érsekprimások a teher alól végleg felszabadultak. Érseki huszárokat találunk Érsekújvárban Pázmány Péter és utódai alatt is. Lippay érsek állandóan 100 lovast tartott fenn Újvárban, amiért az 1659. évi országgyűlés köszönetet is szavazott neki. Érsekújvár visszafoglalása után a vár rendbehozatala szintén nagyrészben az érsekség jövedelméből és Széchény érsekprimás hagyatékából történt. Széchény György érseknek magára vállalt fizetési kötelezettségeit is érintettük. Mikor Érsekújvárnak vár jellege a Rákóczi-szabadságharc 264