Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

II. Rákóczi Ferenc szabadságharca

elmultával megszűnt és erődítményeit széjjelszedték, természetes, hogy az érsekeknek Érsekújvár várával és őrségével szemben vállalt kötelezettségei is megszűntek. Az utolsó aktával, mely az üggyel foglalkozik, 1739-ben találkozunk. Ez évi febr. 19-én Erdődy György gróf, a magyar kir. kamara elnöke — hivatkozva Széchény György érsekprimásnak a királlyal kötött szerződésére — felhívta Eszterházy Imre érsekprimást, hogy eme kötelezettségének tegyen eleget. Az érsekprimás a szerződésnek érvényessége ellen tiltakozott. A török háború költségeire azonban — tekintet nélkül a szerződés kötelezettségére és elhárítva minden kötelezettséget a jövőre — 6000 pozs. mérő gabonát utalt ki. E nyilatkozatát, nehogy az ígéretet az adományozó akaratával ellenkezőleg magyarázzák, az esztergomi székeskáptalan előtt is megtette.

1

2) II. Rákóczi Ferenc szabadságharca. Mikor II. Rákóczi Ferenc 1703. év nyarán a szabadságharc zászlaját kibontotta és egyre szaporodó hadseregével a nyugati országrészek felé igyekezett, Nyitra vármegye néhány hónapig I. Lipót hűségében maradt meg. A kuruc sereg azonban veszedelmes gyorsasággal közeledett. Szept. 17-én már Lévát is elfoglalta és a kuruc csapatok Bars vármegyét elárasztották. Igaz, hogy Schlick tábornok október 31-én Lévát visszafoglalta, de a nov. 15-én Gyetván szenvedett súlyos vereség után a u) Hgprim. Itár. J. Nr. 19. 265