Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

séget Ressel bevándorolt német lovagnak, az ud­vardi vámot pedig bizonyos földterülettel 1256­ban Medleki Sebret (Sebrid) ispánnak adomá­nyozta. Ressel vagy 15 éven át békésen birtokol­ta. Egy nagyszombati polgár megölése miatt azonban perbe keveredett és párbajra Ítéltetett. A kitűzött napon azután az özveggyel akkép egyezett meg, hogy vérdij fejében 100 márkát fog fizetni. Miután ez összeget az ismételten ki­jelölt határnapokon ki nem fizette, sőt, utóbb a király engedélyével kivándorolt, a király Udvardot a megítélt 100 márka fejében az özvegynek adta. Az özvegy ugyanezen összegért a királynének en­gedte át. Fülöp érsek tekintettel arra, hogy Ud­vard az érsekség többi birtokainak szomszédságá­ban fekszik, a 100 márka fejébén elkérte a király­nétól. 3 8) Ugyanő Sebrid ispántól 1264-ben 100 márkáért a vámot is megvette. 3 9) Az ügyletet IV. Béla király 1268. okt. 14-én megerősítette és pri­vilegiális formában kiadta. így jutott az érsekség — természetesen a ga­ramszentbenedeki apátság birtokának leszámítá­sával — egész Udvard birtokába. Az érsek a közös birtokláson akkép segített, hogy a következő években az apátságnak 40 eké­nyi földjét a kúriával egyszerűen elfoglalta. Ugyanekkor foglalta el az apátságnak kakathi birtokrészét, továbbá Némethit, Berzencét, Szől­lőst, Csejkőt és az apátságnak egyéb birtokait. Az apátság a foglalások ellen 1272. évben a sághi konvent előtt tiltakozott. 4 0) A tiltakozásnak azon­:i S) Monum Eccl. Strig. I. 436 és 548. 3 8) U. o. I. 518 és 531. 4 0) Monum. Eccl. Strig. 1 613. 16

Next

/
Thumbnails
Contents