Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban
házhely azonban Udvard községben volt. A kápolna körül idők folytán sz. Mártonról nevezett külön helység is keletkezett. 3 5) Ezek előrebocsátása után Udvard története is érthetővé válik. 1228-ról olvassuk, hogy a garamszentbenedeki apátság udvardi jobbágyai fellázadtak és az engedelmességet megtagadták. Mikor Cena apát panaszára Udvard község elüljáróit a király maga elé idézte, mert a panasz szerint ők tartották vissza a szolgákat és a 40 ekényi földet, — azt felelték, hogy az apátnak Udvard községben semmi birtokrésze nincsen. A király a vizsgálatot elrendelte s a kitűzött határidőre az apát nemcsak a privilegiális levelet felmutatta, hanem tanukra is hivatkozott. A király ítélete akkép szólt, hogy a hűtlen jobbágyok félig leborotvált fejjel adandók vissza az apátnak. Az okmány a hűtlen szolgák neveit is feljegyzi: Fenerus, Scintha, Prodit, Monchu, Chuda, Boscoy, Pál, Sica, Zothmar, Tvrdá, Scesa, Pál, Benedek, Esav, Jakob, Vsud, Maraz, Tamás, Morouth, Sumba, Chece, Mog, Peth, Sibolth, Nanas, Pethus, Olsod, Bodou, Potho, Crusc, Seiden, Zezer, Zousa, Péter és Mór.® 6) Következő évben a király a garamszetbenedeki apátság udvardi jobbágyait az Udvardon fizetendő adók alól felmenti ugy, hogy másutt a rendes adó felét fizetni tartoznak. 3 7) A tatárjárás alatt Udvard őslakói kipusztultak és a község lakatlanná lett. IV. Béla király a köz3 3) Knauz A Garam melletti sz. benedeki apátság. 215. 3 8) Monum Eccl. Strig. I. 267. ") U. o. 271. 15
