Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

ján Széchény Pál veszprémi püspök szentelte fel s ugyanez alkalommal a restaurált templomot is rekonciliálta. A bucsu napja ezentúl sz. Mihály napja után következő vasárnap leend. Milyen volt a templom javadalmazása a múltban, tudni nem lehet. Miután az érsek (1695. febr. 18-án) meghalt, a kérdés rendezését az uj érsektől várják. A templom mellett temető, a templom alatt kripta van. A plébániáról és javadalmáról a Visitatio ezeket mondja: Plébános dr. Szunyogh Pál, theol. doktor, 32 éves. Javadalmazása nincs rendezve, de a vár lakosai elhatározták, hogy legközelebb annyi földet fognak részére kihasítani, amennyi egy egész házhely után jár és ugyanannyi rétet. Továbbá minden ekényi föld után 1 y

2 nyitrai mérő vegyes gabonát és 25 dénárt és minden pár ökör vagy ló birtokosa 1 mérőt és 15 dénárt, akinek pedig 2—3 állatja és valami vetése van, fél mérőt és 12 dénárt fog fizetni. A zsellérek 12 dénárt fizetnek. Az egész község 12 szekér fát szolgáltat. A karácsonyi, húsvéti, pünkösdi offertórium kétharmada a plébánosé, egyharmada a kántoré. A vár előhegyén szőleje van. Hajdan az érsekségnek 12 kerekű malma volt s onnan a plébános szombatonkint hat kerék után járó jövedelmet kapott, a többi hatot Ő felsége bérelte a plébánostól (azaz az érsektől) s a jövedelmet az erősség katonáinak adta s évi bér fejében 200 frtot fizetett. Ma minden elpusztult. A plébániát Franyó Mihály plébános saját költségén építette fel s a költségeket a községnek ajándékozta. Erre azonban ezentúl a község köteles. 242