Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár ujjáépítése, Széchény György. Az 1700. évi összeírás

Érsekújvár lélekszáma 1200, nagyobbrészt katholikusok. Az 1691. évi szerződés értelmében az érsekprimás az esztergomi és érsekújvári várak fentartására kötelezte magát. Széchény György ennek fejében azt kivánta, hogy a két várnak főkapitányává nevezzék ki. E kívánságát azonban csak oly föltétel alatt akarták teljesíteni, hogy Zichy István győri vicegenerálisnak legyen alárendelve. Erre az érsek a legnagyobb megvetéssel nyilatkozott Zichyről, a függésről pedig hallani sem akart. «Gabonát kellene adnom — irja az udvari kamarának — de nem adtam és nem is adok; 100 frtot kellene adnom az esztergomi kapitányságnak, de nem adok s nagyon bánom, hogy pünkösdkor adtam; építenem is kellene, de nem teszem.« Erre azután 1692. júl. 5-én mégis kinevezték, mert a gabonára és pénzre szükségük volt és vicekapitányul Andrássy Pál bárót adták melléje.

1

0) Hogy ezekután Széchény György érsekprimás az érsekújvári várban végeztetett-e s milyen munkákat, megállapítanunk nem lehet. Sok ideje sem maradt reá, mert félévvel később 103 éves korában jobblétre költözött. Amit életében meg nem tehetett, végrendeletében pótolta azzal, hogy a magyar végvárak rendbehozatalára 180.000 frtot hagyott. Ebből az óriási összegből kétségkívül bőven jutott Érsekújvár erődítményeinek kijavítására. Erről gondoskodott Kollonich Lipót gróf az uj érsekprimás, aki rövid 5 hónapi széküresedés után Széchény György utódjává lett. Érsekújvár lakossága a vár visszafoglalása után 1

0) Századok. 1904. 230. 243