Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

A felszabadító hadjárat és Érsekujvár visszafoglalása

nak: «lít egy szóval mostanában mégh husz hu­szonöt Lóvalis uton járni nem igen bátorságos. Való dologh az eö fölsége népeis eleget fut lót utannok (a kurucokat érti), de azok mint a vil­lám czak ugy járnak, a kit pedig megh szorithatt­nak, bizony van gondgyok.« 2 9) «A török pedig — irja Ordódy Zsigmond a káptalannak — minden nap szabadon sitál. Jószágunknak minden seglete­»t járja.« 4 0) 1684-ben Beszterczebányától Garam­szentbenedekig minden helység üres, a lakosság elmenekült. 4 1) Hogy e szomorú időkben derűsebb hangot is halljunk, felhozzuk Ebeczky János levelét, ame­lyet 1668. január 21-én irt Zólyomból: «Küldöt­tem includálva négy Garast, kérem Kdet vetessen én számomra Nagyszombatban maghar Calenda­riomot, aminap keövetemnek parancsoltam volt pénzemen vennj, eö Calendarium helet C a 1 a m á­r i s t vet porozóval.« 4 2) A felszabadító hadjárat és Érsekújvár visszafoglalása. Amit az alábbiakban közlünk, az a történelem­ből ismeretes. Lipót császár ama politikájának, hogy a törökkel való békét minden áron, — ha kell, ujabb magyar területek átengedésével is, — fentartsa, továbbra is érvényt szerzett. Magyar­ország felszabadítása a török járom alól Bécset egyáltalán nem érdekelte. Hogy Magyarország 3 9) Knauz: Buda ostromához. 4. 4 0) U. o. 28. 4 1) U. o. 32. 4 2) Esztergomi kápt. It. caps. 17., 10., 6. 219

Next

/
Thumbnails
Contents