Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár török kézre kerül

érsekprimás július 18-án és 21-én kelt leveleiben szintén Esztergom vivását sürgette, de szavait figyelembe sem vették.

12

6) A hadsereg akkori nyomorúságos állapotára igen jellemző Wesselényi gróf nádornak Bars vármegyéhez 1662. évi április 6-án Garamszentbenedekből irt levele, melyben értesiti, hogy Zsarnóczán járván, az ott levő horvát katonaság elnyomorodott állapotán nem győzött eléggé csodálkozni, akikről a vármegye nagyon szűkösen gondoskodik. «Maga is látja Kgk, melly jó disciplina alatt vadnak, senkinek csak egy tikmony ára kárt nem tevén, — kérjük azért az élő Istenért Kgket, tétessen jobb provisiót tartások felől, mert a minémő szekér szénát hoznak nekiek, a mint informáltatunk, egy legény az hátán könnyen elvihetné; hasonlóképpen nagy örög házi kenyeret is rendelt számokra, azonban azt is csak egy ökölnyit hozzák.«

12

7) Ugyancsak szokatlan dicsérő szavak az idegen katonákról, de — mint a példa mutatja — kivételek is akadtak. Érsekújvár török kézre kerül. 1662-ben az ország belső állapota annyira zilált lett, hogy belháborutól lehetett tartani. Az országgyűlésen az ellentétek még jobban kiélesedtek. A bécsi udvar minden áron a törökökkel való béke fentartására törekedett. Reninger portai követ hiába tette meg jelentéseit a törökök hadi készülődéseiről, Bécsben nem hittek neki. 12

6) U. o. 317. 12

7) Szerémi: 158. 172