Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

öltek s amit meg nem ehettek, elvitték. Két napra rá, mikor a prefektus Léván volt, jött Pálffy Miklós gróf seregével és szintén Kovácsiban ütött tábort. Ugyanaznap jött Nemcsényből Eszterházy Zsigmond és a verebélyieket, akik vele voltak, részben Kovácsiban, részben Peszéren szállásolták el. Amit a németek meghagytak, azt ezek pusztították el, még a méheket sem kímélték; úgy, hogy a verebélyiek kapitánya — a prefektus panaszára — másod- és harmadnapra a káptalan jobbágyainak egyetmást visszaadatott. Pálffy serege szt. Kereszt táján maradt szálláson, a többi csapatok Verebély, Taszár és Kistapolcsány körül maradtak. A prefektus attól fél, hogy még sok bajt és kárt fognak okozni.

11

9) Ilyen volt a seregek átvonulása. Az újvári őrség is müveit ilyen kihágásokat. Erre vall Forgách Ádámnak 1660. október 4-én Nagy Ferenc barsi alispánhoz intézett levele, melyben arra kéri, hogy minden kárt megtérítenek, ne nehezteljen rájuk és «felelek felőle, hogy ezen katonák végett az szegénység többé nem fog búsulni.«

12

0) 1660. körül már egyre bizonyosabbá vált, hogy a török nagyobb támadásra készül az ország ellen. E hirek lassan oly méreteket öltöttek, hogy 1661. év július havában a Morvától Érsekújvárig, Nagyszombattól Körmöcig terjedő vidékeken a jobbágyok az aratást is abbahagyták és csekély vagyonkájukkal az erdőkbe menekültek. Július 22-én egy török csapat tényleg meg is jelent Érsekújvár vidékén s az embereket min11

9) Eszterg. kápt. It. caps. 13., 6., 12. i;

o) Szerémi: 153. 169