Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

1638-1663

denféle furfanggal csalogatta elő, akik közül azután vagy 200-at rabszíjra fűzött. Az újvári őrség azonban még idejében értesült a merényletről, a törökökre ütött s a foglyokat kiszabadította.

12

1) Ez évben Montecuccoli hadával a Vág völgyén és Érsekújváron át egészen a Garamig hatolt, hogy Esztergom és Buda közt a Dunán az átkelést megkísérelje. Forgách Ádám főkapitány társaságában 30CO lovassal Esztergomtól egy órányi távolságban kémszemlére ment és kíséretével egy hegyre lovagolt fel, ahonnan Esztergomig elláthatott. Ekkorra már a török Esztergom körül mintegy 18,000 főnyi hadat összpontosított, a várost és várat pedig, esetleges ostromtól tartva, szüntelenül erősítette. A fővezér mindezek láttára lemondott Esztergom ostromának tervéről s a Dunán való átkelést sem kísérelte meg, hanem a bécsi haditanács utasításai értelmében július 28-án tovább vonult a Tisza vidékére. Amerre az idegen had elvonult, mindent elpusztított; a Szőgyéntől Kőhidgyarmatig és Kéméndig terjedő vidék teljesen áldozatul esett. Még a házakat sem kímélték; ahol nem volt mit rabolniok, ott dühükben mindent összeromboltak és felégettek.

1

2-") Nem csoda, hogy a föld népe, ha az idegen hadak közeledéséről értesült, eszeveszetten menekült előlük a harmadik-negyedik vármegyébe s a vármegyék még szekerekről sem tudtak gondoskodni, mint gr. Wesselényi Ferenc nádor Bars 12

1) Nyitra Vármegye: 629.—630. 12

s) Esztergom vármegye: 357. 170