Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)
1638-1663
lyos gond nehezedett vállaira, hogy a törökök betörései ellen mikép védekezzék. Mert a török nem nyugodott. 1647. ev tavaszán a Garam völgyében pusztított. Ápril 6 ika táján Kovácsira tört. A lakosság ellenszegülő részét kardélre hányták, a férfiakat békóba verték, a nőket megbecstelenitették, a csecsemőket lemészárolták, a templomot és házakat felgyújtották s az egész községet alapostul feldúlták. 9 3) Ugyanakkor vagy ez, vagy másik török csapat Barsberzencére csapott. Sok foglyot elhurcoltak, sokat megöltek vagy megsebesítve otthagytak, a házakat felégették, a templomot is, melyet csak nemrég restauráltak, elhamvasztották ugy, hogy csak négy fala maradt meg. 9 8) Berzence felégetése után Újbányára törtek s ott is nagy pusztítást vittek véghez, majd Zsarnócára mentek, ahol akkor Dóczy Zsiga feleségével Kayser Fruzsinával tartózkodott. A várost felgyújtották, a lakosság egy részét lekaszabolták, magát Dóczyt a város piacán lefejezték, feleségét pedig több száz fogollyal elhurcolták. A törökök tovább haladva Revistye várát is kirabolták és Sz. Keresztig nyomultak, melyet azonban az időközben megszaporodott őrséggel szemben elfoglalni nem tudtak. Gazdag zsákmánnyal megrakodva tértek vissza Esztergomba. Dóczynét Konstantinnápolyba szállították, ahol hét évig sínylődött. 9 7) A törökök másik kirándulása azonban kudarccal végződött. Aug. 12-én újból rablásra indultak és nagy haderővel Schartanig (talán Sárkányig?) M) Garamszentbened. ltár N. 31. 9 ö) Garamszentben. It. N. 39. • 7) U. o. O. 113. 153