Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Érsekujvár vidéke Magyarország történetének első századaiban

Érsekújvár vidéke Magyarország történetének első századaiban. A magyarok ezer év előtti honfoglalásának aktái ma már — azt lehet mondani — teljesen lezáródtak. Az összes külföldi forrásmunkák adataiból a maga teljességében kialakulva előttünk áll az akkori Magyarország képe, a magyarság itteni elhelyezkedése s élete. Talán az egyetlen még eléggé ki nem aknázott forrást alkotják a balkáni, nevezetesen a bulgáriai görög ősrégi kolostorok irattárai, amelyek a történetirás előtt zárva maradtak s amelyekben valószínűleg az ősmagyarságot érdeklő sok adat vár még feldolgozásra. E kolostorokra s a bennük rejtőző történeti kincsekre vagy 20 év előtt az akkori bolgár király hivta fel figyelmemet s azóta a magyar történetírók munkásságukat e területre is kiterjesztették. Az ősmagyarság letelepedése az uj hazában a rendelkezésre álló adatok alapján ma csaknem teljes biztonsággal megállapítható. A későbbi Pozsony, Nyitra, Moson, Győr, Komárom, Esztergom és Hont megyék területén és az Ostmark határos vidékén Szoárd és Léi hadnagyok törzsét találjuk, Hubának nemzetsége — a Szemere nem — pedig a Győr és Komárom megyei Szemerét és a zsitvavölgyi Hubát szállotta meg.

1) A l) Hóman-Szegfü. Magyar tört. I. 122.