Haiczl Kálmán: Érsekujvár multjából (Érsekújvár : Winter Zsigmond Fia, 1932)

Pázmány Péter. A Bethlen háboruk

«Azzal sem elégedtek, hanem Damásdrul a Dunán hajóval átjöttek, a szolgalegényekben itt a várunk tövében elevenen elvittek, kiket megsebesitettek.« Ezután pedig maga Pálffy 5000 (!) lovassal és gyalogossal jött Párkány alá s a kőhidgyarmati bírákat amaz üzenettel küldte Esztergomba, hogy ha a szandzsákbég a zálogokat azonnal vissza nem küldi, «Párkányt tűből kiégeti, marháját elhajtja és a benne való népet, a mit kaphat, mind rabbá teszi.« Erről a szandzsákbég a budai vezért értesítette, aki még az éjjel Ibrahim pasát 15.000 lovassal és gyalogossal küldte Esztergomba. Pálffyt azonban már Párkánynál nem találta; mert a nap folyamán visszavonult.

5

3) Ezek a töröknek panaszai. Viszont az esztergomi és párkányi törökök erőszakoskodásairól felvett jegyzőkönyvben Érsekújvár és vidékéről a következőket olvassuk. 1630. júl. 29-én a knezicsi mezőn, Kistapolcsányhoz közel párkányi Kara Memhet és Horvát Húszain egynéhány lóval lopván magokat, két főembert vágtak le, Szerdahelyi nevü Istvánt sebesen hagyták, három inas gyermeket elvittenek, kik most is Budán a vezér thihajánál vannak. Sem azokat ki nem adták, sem pedig a levágott emberekről satisfakíiót nem tettek, holott azokat a latrokat a sződéni vitézek szintén Párkányra hajtották be, nem tagadhatják. Ugyan a fellyül megirt hóban két nógrádi katona jött volna ide Újvárba a profunt-mesterhez, azokat is igaz utjokban levágták az esztergomi és párkányi törökök; kiről mind ez ideig semmi 5

3) A szandzsákbég terjedelmes levele közölve Némethynél 293—299. 1. 109