Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

80 kokból a magyarországi jogigénylőknek semmit sem akar juttatni ; továbbá nemcsak ezeket, hanem az összes — szlovenszkói — egyházi birtokokat az eddigi módon, elszámolás nélkül, kívánja a jövőben is „kezeltetni", végül e kérdésekben a cseh kormány kizárólag a Vatikánnal tárgyal. Mindez pedig a pesszimistákkal szemben csak megerősített bennünket abbeli reménységünkben, hogy a Modus vivendi végrehajtása még soká fog váratni magára. Minden halasztás és huzavona a mi javunkra szolgál. Ami pedig a rozsnyói püspökség megszüntetését illeti, arról is kedvező híreket kaptunk. Inkább maradjon minden a mai rendezetlenségben, mintsem hogy ma rendezzék a dolgokat, holnap pedig mindent vissza kelljen csinálniok. Roma aeterna, napokra vagy néhány esztendőre nem dolgozik. Itt ki kell térnem a sajtókérdésre is. A szlovenszkói magyarságnak lapja, a „Prágai Magyar Hírlap", tudvalevőleg a két magyar politikai pártnak napilapja volt, melynek szerkesztősége és kiadóhivatala — be kell ismernünk — kezdetben keresztény szempontból kifogás alá eső egyénekből állott. Ezt részben az alkalmas írók hiánya és a lap fenntartásának nehézségei indokolták. A lapnak iránya is a körülmények szerint alakult ki. Itt-ott katolikus jellegű cikkek is megjelentek benne, általánosságban inkább a keresztyén szellem érvényesült benne s a zsidóság lehellete is megérződött rajta. Az akkori parlamenti ker. szoc. képviselők és szenátorok mindenesetre mulasztást követtek el azzal, hogy bele nem avatkoztak. Mikor Szüllő Géza a ker. szoc. párt vezetését átvette, a lap szindikátusában, illetve igazgatóságában is, változásokat hozott létre. Minthogy az igazgatóságnak magam is tagjává lettem, tanuja voltam elnökünk ez irányban kifejtett üdvös működésének. Lassanként eltávolította azokat, akik