Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

6 állott, amely kezdettől fogva érezhető volt. Szóval : az új nagyszombati e'rseki helytartóság, melynek hatásköre nemcsak a régi nagyszombati vikáriátusra, hanem az esztergomi vikariátusnak Csehszlovákiába szakadt részére is kiterjedt, minden tradíció nélkül kezdte meg működését, amelynek ilyenformán sok akadállyal kellett megküzdenie. Ehhez járult a csehszlovák államhatalomnak határozottan ellenséges álláspontja az egyházzal szemben. A nemzetközi szabadkőművesség alkotása, a csehszlovák állam hasonló gondolkodású vezetőinek első teendője az volt, hogy az esztergomi érsekség, főkáptalan, papnevelő intézet, a budapesti egyetem és központi papnevelő, valamint a bencésrend itteni birtokait zárlat alá helyezte és saját embereivel kezeltette. Ettől fogva az egyházi vagyonnak egyházi célokra való fordítása is megszűnt, vagy a kormány tetszésétől függött. Ha már most az egyházkormányzat fenntartási költségeinek fedezésére a kormányhatalom jóindulatától — vagy, miként az első egyházi referens, Medvecky Károly mondotta: „hangulatától" függ, elképzelhető a nagyszombati érseki helytartóság szabadsága és függetlensége. Csehországban ennél még tovább is mentek. Nemzeti egyházat akartak létesíteni s a cseh kormányférfiaknak eme törekvését bizonyos tót körök is támogatták. Olyanok is akadtak, akik e mozgalom révén remélték, hogy Rómától bizonyos engedményeket és kiváltságokat sikerül pl. a liturgia nyelve és a papi nőtlenség stb. terén kierőszakolniok. Ismeretes annak a küldöttségnek útja, amely ez ügyben Rómában járt s amelyben állítólag a tótok egyik képviselője is résztvett. Mikor a biboros államtitkár előtt kívánságaikat előadták, azt mondotta nekik : „ti tehát el akartok szakadni Rómától?" „Ezt nem akarjuk — felelék —,