Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

56 Schematizmusában az esztergomi érsek és egyház­megye puszta nevét sem találjuk. A községek nevei csupán eltótosított formájukban szerepelnek, régi magyar elnevezésük még zárójel alatt sincs felemlítve. Az istentisztelet nyelvénél pedig sok plébánián a kat. magyarságot vagy teljesen elsik­kasztják, vagy háttérbe szorítják, így Nagyemőké­nél, Alsójattónál, Lukanényén, Nagykereskényben, Barslédecen stb. A szlovenszkói püspöki kar körrendeletet bocsátott ki, mely a kódex 1386. sz. kánonjára való hivatkozással a papságnak minden irodalmi munkásságát előzetes cenzúrához köti. E szigorú intézkedésre az a harc szolgáltatott okot, mely a cseh lidákok és a szlovák Hlinka-párt közt sajtó­jukban már régóta folyt. A harcok hevében az egymásnak tartozó kartársi tisztességről is meg­feledkeztek. A nagynevű Ketteler mainzi püspök mondotta: „ha szent Pál apostol ma élne, hírlap­íróvá lenne", amivel azt is jelezte, hogy a papság­nak — már tudásánál és állásánál fogva is — nem elég pusztán hirlapolvasónak lennie, hanem ahol szükség van reá, a hit és erkölcsnek irodalmi védelmében is részt kell vennie. XIII. Leo pápa is azt hangoztatta : scriptis scripta opponenda, írás ellen írással kell szembeszállni. A destruktív sajtó napról-napra erősödik és csápjait népünk legszegényebb részei közé terjeszti, ahol csak rombolni tud. Az ártalmas sajtóterméket minden módon és eszközzel távol kell népünktől tartanunk, ettől megóvnunk és ellensúlyozására törekednünk. A napisajtónál pedig a gyorsaság a lapszerkesztés egyik legfontosabb kelléke. Ha a sajtó egy részében az egyházat, hitet, papságot támadás éri, arra azonnal kell válaszolni, mert mire az ólomlábakon járó cenzúra elintézi — elkésett. De a jóérzésű lapokkal is megesik, hogy hibák kerülnek ki a sajtó alól, mert a szerkesztő-

Next

/
Thumbnails
Contents