Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)
51 kérdést vetette fel : ki képviseli a kegyurat (az esztergomi érseket), az egyházi javak központi kezelősége? Ez ellen tiltakoztam, azon alapon, hogy az állami kényszergazdálkodásnak semmi jogkapcsolata nincs a kegyúri joggal. Az apostoli adminisztrátor? Ez sem lehet, minthogy ő az egyházi birtokok felett tényleg nem rendelkezik. Az apostoli adminisztrátor az érsek egyházi joghatóságát gyakorolja, a kegyúri jog pedig a közjog keretébe tartozik. Hát akkor kicsoda? Az érsekprímás, aki a szomszédban székel és az érseki birtokok telekkönyvi birtokosa. Ha a külföldön lakó világi kegyurak eme jogaikat szabadon gyakorolhatják, miért ne gyakorolhassa ugyanazt az esztergomi érsek? A bíró ezt el is fogadta s az érsekség képviseletére gondnokot rendelt ki. Közbevetett felebbezés folytán a II. fokú bíróság kimondotta, hogy a kegyurat az egyházi javak központi kezelősége képviseli. Azonnal kérdést intéztem Nagyszombatba, hogy megfelebbezhetem-e a 11. fokú határozatot, amelyet sérelmesnek és jogtalannak tartok. Választ nem kaptam. A tárgyalások további folyamán a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kegyúri terheket a megmaradó birtokrész viselje. Ennek fejében azt kívántam, hogy a földhivatal a megmaradó birtokrésznek további parcellázás alól való mentességét biztosítsa. E kívánság teljesítését a földhivatal megtagadta. Néhány évvel később az egyházi javak központi kezelősége a kegyúri terhek megváltása felől újból tárgyalásba bocsátkozott. Abból indult ki, hogy az 1905—1925. években teljesített kegyúri szolgáltatások átlagösszegét vegyük alapul. Minthogy azonban a kegyúri épületeken éppen e 20 év alatt semmiféle javítás nem történt, enemű kiadások tehát nem is szerepelhettek, az ajánlatot 4*
