Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

19 a Szentszéket, hogy az itteni katolikus magyarság részére magyar püspökséget felállítani kegyeskedjék. Az emlékirathoz csatolt térképen a magyarlakta vidék pontosan fel volt tüntetve. Az emlékiratot 80-nál több magyar pap írta alá. Az apostoli adminisztrátor úr megígérte, hogy az emlékiratot Rómába fogja eljuttatni. Nagyobb biztonság kedvéért azonban annak illetékes helyre való eljuttatásáról máskép is gondoskodtunk. Az emlékirattal kapcsolatban érdekes epizódról kell elszámolnom. A bécsi „Reichspost" a hely és személyek téves beállításával hírt adott róla. Azt írta, hogy Qútán a szlovák papság értekezletet tartott, melyen bizonyos sérelmeket memorandumba foglalt és 80 szlovák pap aláírásával ellátva a pápai nunciushoz terjesztette be. A nuncius a memorandumot a külügyminisztériumnak adta át, mely azután megtorló intézkedéseket tétetett a panaszosok ellen. Ez ellen a prágai nuncius tiltakozott, majd az ő megkeresésére a cseh kormány félhivatalos lapja is a hírt megcáfolta. A cáfolatot a nuncius felkérésére az apostoli adminisztrátor úr a körlevelekben is közölte. Csak kevesen vették észre, hogy Gúta helyett Komárom és a szlovák papság helyett a magyar papság értendő. A híradás ebben az alakban tényleg valótlan volt. A magyar püspökség kérdésében az apostoli adminisztratura létesítése óta a magyar papság felfogásával ellentétes álláspontra helyezkedtem. Kifejtettem, hogy az apostoli adminisztratura intézménye ideiglenes intézkedés, míg az önálló püspökség a kérdésnek végleges megoldását jelentené. A papság memoranduma maga is céloz a dismembratiora oly vonatkozásban, hogy az a fennmaradó nagyszombati vikariátusnak csak előnyére válnék. Mi azonban ragaszkodunk ahhoz, 7*