Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

20 hogy ősi anyánktól, az esztergomi egyházmegyétől el ne szakítsanak, mert ha ez egyszer megtörténnék, a területnek esetleges visszacsatolásakor nehéz lenne újból visszakapcsolódnunk. Az önálló magyar püspökség helyett inkább külön apostoli vikárius vagy adminisztrátor kérését javasoltam. A papság nagy többsége azonban odanyilatkozott, hogy ha többet kérünk, a kevesebbet könnyebben kaphatjuk meg. Mihelyt Esztergomba átmehettem, jelentkeztem a bíboros hercegprímásnál, hogy őt helyzetünkről informáljam. A hercegprímás a magyar püspökség létesítését lehetetlenségnek mondotta. „A Szentszék —- úgymond — nacionalista alapon püspökségeket létesíteni nem szokott." A magyar vikariátus kívánságát azonban helyeselte s annak támogatását is megígérte. A Szentszék elé tárt panaszok és jogsérelmek oly természetűek voltak, hogy azokkal a katolikus nyilvánosság is kénytelen volt foglalkozni. így érlelődött meg a Pozsonyban megtartandó katolikus kongresszus terve. Az előkészítő bizottság, melynek élén dr. Koperniczky Ferenc, pápai prelátus, pozsonyi prépost állott, a kongresszus fővédnökségének elvállalására a szlovákiai püspöki kart kérte fel, mely a kongresszus eszméjét konferenciáján helyesléssel fogadta s a kongresszus megtartását a helyi főpásztornak, a nagyszombati apostoli adminisztrátor úrnak külön is bejelentette, aki azt tudomásul is vette. A kongresszus napját december 3.-ában állapították meg a következő programmal : D. e. 8 órakor Veni Sancte a dómtemplomban. 10 órakor a kongresszus megnyitása a Vigadó nagytermében. 1. Elnöki megnyitó, tartja Jánoky-Madocsányi Gyula világi elnök.