Haiczl Kálmán: Egyháztörténelmi emlékek a cseh megszállás korából (Esztergom. [s. n.], 1940)

102 törvényes hatáskörükön belül iskolai adó címén vessék ki és hajtsák be, az előlegezésről pedig más módon gondoskodjanak. Arról, hogy a most már egyházi kezelésbe visszakerült egyházi vagyon mily módon járul hozzá a magyar kat. tanítóképző felállítási költségeihez, egyetlen árva szó sem hangzott el. Az összes költségeket a híveknek kellett volna fizetniök. Nálam pl. 1920 korona előlegezéséről és évi 480 korona behajtásáról volt szó. Szőgyénben sem egyházi, sem iskolai adót nem ismernek. Ennek az új adónak behozatala az egész község lázadását vonta volna maga után. De nem is akadt volna iskolaszék, amely ezt megszavazta volna. Miután a pozsonyi Orsolyákkal való tárgyalások eredményre nem vezettek, a Kat. Tanács vezetősége a bencésrenddel tett kísérletet, mely azonban kézenfekvő okokból e nehéz feladatra nem vállalkozhatott. Ezek után a komáromi Marianum igazgatósága került sorra, mely szintén kitért a megbízatás alól. Szóval mindenfelé a bizalmatlanság jelei mutatkoztak. Mindennek dacára a katolikus magyar tanítóképző I. évi tanfolyamát szeptemberben Komáromban megnyitották a főgimnázium világi tanárainak bevonásával és vagy 40 növendékkel, a tanév végén pedig bizonyítványt is osztottak ki. Utána természetesen megszűnt. Ez év nyarán a magyarság körében mozgalom indult meg oly irányban, hogy hívják össze a magyar Kat. Tanács közgyűlését s az elnökség tűzze napirendre a tisztújítást. A közhangulat az eddigi vezetőséget kétségkívül elsöpörte volna. Az új vezetőséggel, amelyet a magyar nép bizalma választ, az égető fontos kérdéseket minden erőszakosság nélkül lehetett volna elintézni. De erre már sor nem került, mert az események megelőzték.