Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

84 dolgoztak. Több ítélet több pontszámot jelentett és az év végén a többletmunkáért nagyobb volt a jutalom. Ha kevés ítéletet hozott a bíró, nem kapott jutalmat. A törvényszéken működő vizsgálóbírák fiatal bírák voltak, sokszor még fiatalabbak, mint a vidéken dolgozó büntetőbírák. Ezek a vizsgálóbírák vakon engedelmeskedtek az államügyészségnek. Egy ilyen fiatal bírónak még nem volt meg a »stabilitas loci«-ja, félt, hogyha nem fog parírozni, kihelyezik falura. Pedig a vizsgálóbíró minden nagyobb büntető ügynek a legelső bírája. Hozzá kerül az ügy legelőször és az ő esetleges hibáját nagyon nehéz később korrigálni. Csak egyet említsek, a vizsgálóbíró dönt a letartóztatás és a szabadlábrahelyezés kérdésében, a vizsgálati fogság elrendelésében. Óriási hatalom, óriási felelősség. A könnyelműen elrendelt letartóztatás a legnagyobb emberi tragédiákat okozhatja. Gondoljunk csak a kassai patikus esetére. Névtelen levél alapján mint kémgyanust vizsgálati fogságba vetették. Hónapokig ártatlanul kínozták. Közben felesége öngyilkos lett, maga pedig anyagilag teljesen tönkrement és megőrült. Hasonló esete volt egy ungvári építésznek. Itt is tudnám folytatni a sort. A vizsgálóbírónak van elsősorban szüksége arra a »szabad művészetre«, melyet Dosztojevszkij emleget. Ide kellene a legtapasztaltabb és legképzettebb bírákat tenni. Ide szív és pszichológiai rátermettség kell. A régi rezsim alatt ez így is volt, a vizsgálóbírák — bocsánat a kifejezésért — »öreg rókák« voltak, táblabírói ranggal, kik nem féltek az ügyészségtől, teljesen függetlenek voltak és akaratukat az ügyészség ellenvéleményével szemben is keresztül tudták vinni. Meg volt a garancia, hogy ártatlan emberek ne kerüljenek fegyházba. 5. Egy kisebbséghez tartozó bírónak mindenképen nehéz volt a társadalmi helyzete. Azt sem tudta, kivel beszéljen, kivel barátkozzék. Ha cseh vagy szlovák nemzetiségű kollégáival tartott, akkor becsehelt, ha magyar barátai voltak, akkor megbízhatatlan irredentává vált. A kisvárosi társadalmi élet a fennen hirdetett demokrácia dacára nagyon kasztszerű volt. A kasztok élték a maguk külön életüket. Csehek között magyar nemzetiségű bíró nem érezhette jól magát. Nem is ment közéjük. Nagyon vegyes társaság volt. Egy öreg kucséber, aki azelőtt bordélyháztulajdonos volt, mesélte, hogy őt tulaj donképen a csehek tették tönkre. A cseh megszállás első éveiben nem tudott annyi örömlányt szerződtetni, amennyit a cseh hivatalnokok és katonatisztek feleségül ne vettek volna. Végül is fel kellett hagynia mesterségével. Hanem is vett mindegyik cseh hivatalnok bordélyházból feleséget, az biztos, hogy a cseh és szlovák hivatalnokok és tisztek fçleségei,