Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

83 A csendőrség dolgozott és ha már semmit sem tudtak jelenteni, kimentek a vasúti átjárókhoz. Büntetőbíró koromban ügy Dunaszerdahelyen, mint Komáromban a büntetőügyek egyharmadát képezték ezek a kihágások. Ezeket a kihágásokat is le kellett tárgyalni, mert eltörölték a büntetőparancsot. Szlovenszkó és Buszinszkó lakosságát nein tartották elég értelmesnek, hogy büntetőparanccsal intézhette volna él a bíróság a bagatel ügyeket. Egy ízben a vándor oláhcigányokat is behozta egy ambiciózus csendőr a szerdahelyi járásbíróságra és »horribile dictum« csavargásért tett ellenük feljelentést. Gondatlanságból okozott tűzvész-okozás vétségeért jelentettek fel a csendőrök egy abonyi gazdát, mert háza kéménye magas volt és beleütött a villám. Ezt a kuriózumot felkűldtem az országos csendőrparancsnokságra. A csehszlovák köztársaság csendőrállam volt. A csendőrök voltak a legnagyobb urak. Vidéken mindenki félt tőlük. Leterrorizálták a papot, a jegyzőt, a tanítót és mindennek úgy kellett történni, ahogy a cseh csendőrök akarták. Volt egy magyar kollégám, aki bíró létére nem mert az utcán magyarul beszélni, ha velünk szemben jött egy csendőr. Minden kérvényt, minden beadványt a csendőrök nyomoztak ki és az ő véleményezésük volt a mérvadó. Akinek rossz »besrajbungja« volt a csendőröknél, az a cseh impérium alatt elveszett ember volt. Abból nem lehetett semmi. Egyik ismerősöm kávémérést akart nyitni. A csendőrök politikailag megbízhatatlannak találták és az engedélyt nem kapta meg. Nem használt az intervenció sem az országos hivatalban, sem a minisztériumban. Csak a csendőröknek hittek, és a járási hivatal elutasító* végzése jogerőre emelkedett. A galántai járásbíróságon működő bírósági főtanácsosnak nem lehetett meglátogatni magyarországi rokonait, mert a járási hivatalban az útlevélügyét a csendőrparancsnok mindig elgáncsolta. Valahol összeveszett a cseh nemzetiségű csendőrőrmesterrel és az maradt felül. Házibácsim vejét, aki hivatalnok volt a kataszternél^ mert beteg édesanyját meglátogatta Bákospalotán, alaptalanul perbefogták és Szlovenszkó belsejébe helyezték. Hiába volt minden, a soviniszta hivatalfőnök akaratán megtört minden intervenció. Pipiska Jani csak a felszabadítás után tudott visszakerülni Komáromba. Komlóssy dr.-t azért, mert Párkányból az esztergomi bazilikába járt szentmisére, Trstenára, egy Isten hátamögötti tót faluba helyezték. A bíróságokon a büntető ügy eke t a fiatal, tapasztalatlan bírákra bízták. Ezek a fiatal jogi csemeték elhitték azt a zöldséget, amit a csendőrök jelentettek. ítéltek nyakló nélkül. Nem keresték az enyhítő körülményeket. A bíróságon is a statisztikára 10*