Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

65 morgott magában, valószínűleg azt, hogy Mlady nadporucsik jogtalan cselekedetét nem tűri. Elzt a beismerést Mlady főhadnagy is megerősítette. ' • f Az ítélet maga is elismeri, hogy az I. ítéletnek ez az ellentmondása magában véve még nem lényeges és ügydöntő. De mivel a felmentő ítélet azt állapította meg, ho'gy a vádlottnak nem volt agresszív szándéka, az ítéletnek ezzel az ellentmondásával foglalkozni kell és az erre alapított semmiségi ok helytálló. Ez az indok annyira légből kapott, hogy nem tartom érdemesnek, hogy foglalkozzam vele, mert abból, hogy valaki magában beszél, mikor a földről feltápászkodik, agresszív szándékot következtetni a legnagyobb képtelenség és — bocsánat a kifejezésért — csak beteg koponya találhat ki ilyesmit. A katonai prokurátor kifogásolja továbbá, hogy az I. fokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a fegyver felemelése a vádlottnál tisztán ösztönszerű reflexmozgás volt, ellentétben áll azzal a további megállapítással, hogy ez a passzív önvédelemre való előkészület volt. A megtámadott ítélet indoklásában az I. bíróság arra a meggyőző'désre jutott, hog}' a fegyver megragadása a beképzelt kínzás reakciója [volt és az ösztönszerű reflexmozgásként jött létre tisztán önvédelemből és az ítélet további indokolásában ugyanaz a bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádlott a passzív védekezésre tett előkészületet és nem volt támadó szándéka. Ezek a megállapítások egymással ellentmondóak, cnîvel a reflexmozgás az egyén tudatalatti és akaratán kívüli mozdulat, míg a passzív védekezésre való előkészület: tudatos cselekedet. Jelen esetben^ a fegyver felemelése Mlady főhadnagy ellen irányult az önvédelem előkészítése céljából. Az ellentmondás lényeges és a dolog velejét érinti. A katonai büntető törvénykönyv 147. §-a szerint fegyelmisértés bűntettét követi el az, aki fegyverrel ellenkezik f ellebb val ójának szolgálatban, vagy szolgálati parancsnál fellebbvalójára erőszakosan kezet emel. Ha ezen ellentállás fegyverrel történt, a súlyosabb büntetést magával hozó fegyelmi sértés bűntettének tényálladéki eleme, hogy a feljebbvaló a fegyverrel tényleg egy mozdulattal meg legyen fenyegetve, mert akkor a törvény nem említené külön a fegyverrel való ellentállást, lia ez alatt az erőszakos kézemelést értené fegyverrel a kézben. A joggyakorlat és teória szerint a taszítás, vagy a fegyver felemelése feljebbvalóval szemben, nem elégséges azonban a puszta szóbeli fenyegetés, pl. hogy a tettes azzal fenyegeti meg a feljebbvalóját, hogy agyonlövi stb., mely bűncselekmény a Kbtk. 149. §-a szerint enyhébb elbírálás alá esik. Az első bíróság ítéletében leszögezi, hogy amikor a vádlott a földről felkelt és fegyverét maga elé tartotta, ez reflexmozgás volt, majd további indokolásában azt állítja, hogy a vádlottnak a viselkedése előkészület volt a passzív önvédelemre, melyre joga volt A reflexmozgás és az előkészület a védelmi állásra egymásnak ellentmondanak: az egyik öntudatlan, a másik tudatos cselekedet. 5