Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

68 A katonai szolgálat a legterhesebb polgári kötelesség. Szenvedéseket kell elviselni és ha a parancs úgy kívánja, támadni kell és ilyenkor a katonai szolgálatot teljesítő egyén nem védekezhetik azzal, hogy testi épsége veszélyben van. A szolgálati szabályzat keretein belül a felljebbvalónak joga van alantasát megbüntetni. Hadseregünkben tisztjeink és altisztjeink a kiképzésnél nevelőmunkát is végeznek és nagyon gyakran dolguk van makacs és korlátolt elemekkel. Ha nehéz munkájuk gyakorlása közben átlépik a kiképzésre szóló szolgálati szabályzat korlátait, pl. belökik az újoncot a sorba, vállon ragadják, vagy ha testi épségét nem veszélyeztető módon tettlegeskednek, az alantasnak nem szabad oly módon védekeznie, mely magában véve egy súlyosabb bűncselekmény tényálladéki elemeit foglalja magában. Jogos önvédelemről csak akkor lehet beszélni, ha valakinek személyes szabadságára vagy életére törnek. Becsületsértés esetében, ha az tettlegesség által is jött létre, önvédelemnek nincs helye. A vádlottnak: csak akkor lett volna szabad védekezni, illetőleg előkészületeket tenni a védekezésre, ha Mlady nadporucsik az életére tört volna. A legfelső katonai bíróság megállapítja Mlady főhadnagy helytelen magatartását is és erre vonatkozólag megjegyzi, hogy a szolgálati szabályzat szerint az a tiszt és altiszti aki a legénységgel rosszul bánik, házi fegyelmi büntetésben elmarasztalható. Ez lenne az érem másik bldala, de ez a körülmény nem zárja ki azt az eshetőséget, hogy az alantast a passzív önvédelemre való előkészületért büntetni nem lehetne. Végül elismeri a legfelső katonai bíróság, hogy minden bűntett elkövetéséhez szándék szükséges. A reflexmozgás öntudatlan cselekedet és ezért büntetőjogilag senkit sem lehet felelőségre vonni. A vád a pozsonyi ítéletet logikátlannak találta és azt állítja, hogy a reflexmozgás kizárja a védekező mozdulatot. Az egyik öntudatlan, a másik tudatos cselekedet. Ez a teória nagyon erőltetett és minden józan észt és logikát nélkülöz. A lélektani tapasztalatok épen az ellenkezőjét bizonyítják és leghatározottabban leszögezik, hogy reflexmozdulatok a leggyakrabban védelmi jeleggel bírnak. A legeklatánsabb példája ennek a szemhéjak rögtöni lecsukódása — reflexmozgás minden külső káros behatásra. Ezt bárki gyakorlatilag kipróbálhatja, ha ujjával közeledik egy harmadik személy szeme felé: a szemhéjak azonnal lecsukódnak. Ez pedig kizárólag öntudatlan cselekedet. Tehát a reflexmozgás lehet egyúttal védekező mozdulat is. A »Prager Tagblatt« a tárgyalás után többek között a következőket írta: »... A védelem megrázó szavakkal kimutatta a vád tarthatatlanságát, alátámasztva az objektív tanuk vallomásaival. Magának a vádlottnak szavai megérdemlik, hogy az egész emberiség füléhez jussamik. — Meddig kell nekem ezért a hülyeségért szenvednem? Ne