Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])
16 kiállító jegyző beírta a bizonyítványba, hogy az ügy perújítás alatt van, de még így sem meríem beterjeszteni a közismerten soviniszta cseh képezdei igazgatónak. Csürtem-csavartam a dolgot, ha az erkölcsi bizonyítványt kérték. Éreztem, hogy a perújítás során felmentenek. A legfelsőbb katonai bíróság a perújítás letárgyalására a pozsonyi hadbíróságot delegálta és Dreischuch törzskapitány szeptember 18-ra tűzte ki a tárgyalást. A terminusról két nappal a tárgyalás előtt értesültem. Léván kerestek. Szomorú tapasztalatom volt a hivatalból kinevezett ügyvédekről. Pénzem ügyvédre azonban nem volt. A pozsonyi YMCA titkára, dr Bányai adott pár sort dr. Jurenka pozsonyi fiskálishoz. Rohantam az ügyvédhez. De Jurenka nem volt jártas katonai ügyekben, ezért dr. Friebeisz Gyula kollégájához utasított, aki hadbíró volt a háború alatt. A Zöldszoba utcában volt az irodája. Nem találtam otthon. Jelöltje vette fel az ügyet és azt a tanácsot adta, hogy vessem papírra a tényállást és este vigyem be főnökének. Pirospozsgás, eleven ember volt az ügyvéd. Elolvasta a tényállást és elfogadta az ügyet. Pénzről nem beszéltünk. Mint volt büntető-hadbíró, nem tartotta lehetetlennek a felmentést, bár a cseh hadbíróságnál sosem lehet tudni. Ez a tényállás került a felmentő ítélet után a lapokba különböző fő- és alcímek alatt. »Egy cseh szó nemtudásáért négyévi várbörtön.« »Beszélgetés Cseh Bélával, a cseh militarizmus mártírjával.« »32 hónap a theresienstadti pokolban.« »Elvették a jövőm.« »Egy gesztusért négyévi várbörtön.« »Felmentés négyévi várbörtön után.« »Érdekes hadbírósági tárgyalás Pozsonyban.« » Hogyan lett Cseh Béla theresienstadti fegyenc. « » A pozsonyi hadbíróság fölmentett katonavádlottja elmondja tragédiája részleteit.« »A csehszlovák igazságszolgáltatás berkeiből.« »Boj o gesto.« »O Ľudskej úrovni nášho vojska.« »Škodlivé vlivy v našej armáde.« »Očista je potrebná.« »Tiene vojenskej služby.« »Z malé príčiny zlé následky.« »Das Martyrům um ein Wort.« »Nach dreiunddreissig-monatiger Haft freigesprochen.« »Die Geschichte des Soldaten Béla Cseh.« »Die Leiden eines Universitätshörers.« »Ganz wie anno dazumal«... A külföldi lapok is foglalkoztak az esettel, a budapesti sajtó is megemlékezet 4: róla. A Párizsban székelő emberi jogokat védő egyesület érintkezésbe lépett velem. Egyszerre híres, jobban mondva »hírhedt ember« lettem. Mindenki sajnált, de senki sem segített. A »Prágai Magyar Hírlap«-tól kaptam 100 Kč honoráriumot. Ez volt az első keresetem, amit újságoktól kaptam. Az összeköttetést azonban az újságokkal tovább is fenntartottam. Ügyem állásáról mindig értesítettem a szerkesztőségeket. Megbarátkoztam a bűnügyi riporterekkel, jogászéveim alatt magam is riportereskedtem és leszállított tarifával hirdetéseket gyűjtöttem. A sajtókampány végeredményben ártott nekem: a cseh mili-