Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

16 \ »Slovenska Liga« mindenáron »visszaszlovákosítani« akart és színmagyar helyekre szlovák tanítási nyelvű iskolákat állított fel. Ilyen liga-iskolák voltak többek között: Dunaszerdahelyen, Somorján, Galántán. Ezekbe a sovén szellemben vezetett ligaiskolákba kényszerült járni Csallóköz magyar ifjúsága. Nem volt egyetemünk. A németeknek volt egy egyetemük és egy technikai főiskolájuk. A magyarság még egy tanszéket sem bírt kiverekedni magának. Évekig folyt a meddő harc, de az egyetemi katedrát nem töltötték be. Cseh lektor adta elő a magyar nyelvel és irodalmat úgy a prágai, mint a pozsonyi egyetemeken. Mé<g a kevés számú magyar középiskolákban is szlovák tanárok működtek, akiknek semmi érzelmi kapcsolatuk nem volt a magyarsággal. Volt közöttük olyan is, aki kerékbe törte a magyar nyelvet. > A rövidlátó magyar szülők, főleg az állami tisztviselők, akiket egyébként is presszionáltak, szlovák iskolákba járatták gyermekeikel. mert azt hitték, hogv csak úgy fognak boldogulni gyermekeik, ha szlovák iskolai végzettségük lesz. Talán evvel lehet megmagyarázni a diák-öngyilkosságokat. A szlovák iskolába járó magyar gyerek nem tudta fölfogni a számára idegen szellemű tananyagot. Persze, sokan megbuktak. Viszont ha anyanyelvükön tanulhattak volna, talán a legjobb osztályzatot nyerik el. Ha magyar elemi-iskolából szlovák középiskolába mentek, nem tudtak tökéletesen sem m agyarú i, sem szlovákul. Dunaszerdanelyen és Komáromban ityen vegyes iskolát végzett hivatalnokok voltak. Ha magyarul diktáltam nekik, akkor rossz volt; ha szlovákul, akkor még rosszabb. Nem tudták sem a magyar, sem a szlovák helyesírást. Rossz volt náluk az alap, amelyre nem lehetett építeni. Amit a magyar gyerekekkel műveltek a liga-iskolákban, az valóságos lélekmérgezés volt. A gyerekek elvesztek a magyarság számára, de a szlávság sem nyert velük. Felemás emberekké váltak. Magának a republikának is nagyon sokat ártott a liirhedt »Slovenska Liga« soviniszta iskolapolitikája. Erőszakkal nemzetlenítettek. A pedagógusokra hárult a feladat, hogy a cseh és szlováknyelvet tűzzel-vassal terjesszék. Terjesztették is olyan ambícióval, hogy ha engedték volna, ötven éven belül nem marad magyar a republikában. 13. Az »abituriens kurzus« középiskolai jellegű volt és hallgatóitól, akik nem közvetlenül az érettségi után mentek a kurzusra, erkölcsi bizonyítványt követeltek. Nagy gondot okozott ez nekem. Volt ugyan erkölcsi bizonyítványom, de ebbe bele volt írva a négy évi várbörtön. Azt sikerült elérnem, hogy a bizonyítványt