Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

16 szó nem használt, még meg is verték őket. A nemi ösztön erő­sebbnek bizonyult minden diszciplínánál... A II. udvarban volt egy olasz nemzetiségű rab. Csak törve beszélt németül és még rosszabbul csehül, örök rejtély előttem, hogy miért került cseh-szlovák várbörtönbe. Magunk közt Prin­oeznának neveztük. Ha nagyon le volt égve, 5 darab zóráért is átengedte magát. Hangjáról és mozdulatairól ítélve, hermafrodi­tának látszott. Megrendelésre átment más cellába és őt is fel lehetett keresni. A diszciplína nem volt olyan erős, hogy ne le­hetett volna délutánonként más szobákba átjárni. Sőt az is elő­fordult, hogy egész éjszakára ágyat cseréltek... 5. Theresienstadt, Josefstadt, Kufstein, Spielberg. Lipótvár és Illava az olasz »Palma nuova« mintájára épített várakból lett börtönök és fegyintézetek a magyarság előtt szomorú városne­vek, gyászos mementók a történelem lapjain. A világosi fegyverletétel után Kufstein mellett a meredek sziklán épült Geroldseck várában és a lerombolt Ples falu helyén épült Josefstadt (Jozefov) kazamatáiban nagyon sok magyar szabadságharcos sínylődött várfogságban és sokan itt is fejezték be életüket. A theresienstadti várat József császár építtette és édesanyja iránti tiszteletből Theresienstadtnak nevezte el. A vár eredetileg a birodalmi németek ellen készült. A várat 1780-ban kezdték el építeni, de tíz évi munka után végleg felhagytak vele. Erőssége nem volt soha sem kipróbálva, mivel Theresienstadt nem lett sohasem hadszíntér. A vár eredetileg három gyűrűből állott. A »Belső gyűrű«. »Kleine Festung« csehül »Malá pevnost« alkotta a katonai fegy­házat. A középső gyűrű a város. A külső gyűrűnek pedig már csak a romjai láthatók. Ezt a külső gyűrűt bontottuk mi fegyen­cek napi negyven fillérért. De bontottuk a belső gyűrűt is, bár azért nem fizettek. i Teherienstadt sem mint vár, sem mint börtön nem felel meg a mai kor igényeinek. Szappanraktárnak talán jó lesz a Schichték részére. Egy világháborút végigcsinált rabnak a terezíni várbörtön két méter széles, révült téglafalaival és nyirkos kazamatáival nem imponálhatott. A mai kor embere, ha börtönről van szo, vasbetonra gondol, nem pedig sárral össze tapasztott öreg tégla­halmazra. Theresienstadt pedig az volt. Az embernek önkényte­lenül az jut az eszébe, hogy Csehországban már Mária Terézia idején sem lehetett sok tisztességes ember. Az a vállalkozó, aki a theresienstadti várat építette, alaposan becsapta a k. u. k. kincstárt. Malter helyett sarat kevert a téglák közé. Nekünk ez

Next

/
Thumbnails
Contents