Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

157 Befejezésül kortörténeti dokumentumként megmentem Dr. Yécsey Zoltán), a P. M. H. tudós szerkesztőjének sorait, amiket rólunk a csehszlovák hadseregben szolgáló magyar fiúkról írt 1938. november 13-án a Budapesten megjelenő »Felvidéki Magyar Hírlap- első vasárnapi számában: Magyar katonafiúk mártíromsága az idegen vártán. Hit és meggyőződés ellenére becsülettel szolgált idegen zászló alatt a felvidéki magyar katona. — Hadügyminiszterek és tábornokok a legjobb katonának mondották a magyart. Budapest. Azokban a feledhetetlen szépségű napokban, amelyeken a magyar hadsereg katonái északra való előnyomulásukban sorjában megszállották a felvidéki magyarság életterületét, az ősi magyar váró1 sokat és a Szent István óta magyar lakossággal telt falvakat, a megmaradt Csehország felől is menetelő magyar csapatok érkeztek vissza a drága szülőföldre. A leszerelt magyar katonák jöttek haza, azok a magyar fiúk, akik a csehszlovák hadseregben szolgáltak és akiket a bécsi egyezmény értelmében a cseh hadvezetőségnek el kellett bocsátania a cseh ármádia kötelékéből. Még cseh egyenruhában állottak oda ezek a derék fiúk a magyar honvédséget váró ujjongó tömeg soraiba, de már magyar kokárda díszlett a sapkájukon és már Horthy Miklós katonáinak érezték magukat, mint ahogy szívükben mindig a magyarok hadurának katonái voltak. Ez a hibrid államképződmény, amely átvette a szétrobbantott monarchia minden terhes örökségét, annak gazdasági és katonai ereje, történelmi hagyománya és küldetése nélkül, átvette a divide et impera elvét is és többnyelvű hadseregével akart komoly erőtényező lenni Európa legexponáltabb pontján. Emlékezünk arra, hogy Prágában magyar katonákat vezényelt ki ez a rendszer a tüntető kommunisták ellen és Beregszász város véres pünkösdjén cseh bakákkal, lövetett a kenyérért tüntető magyar munkásokba. Hitler megrázó szavai szerint ez az állam az elé a szörnyű dilemma elé kívánta állítani a német, magyar és lengyel nemzetiségű katonáit, hogy vagy néptestvéreire lőjenek egy saját létérdekeik ellen felidézett háborúban, vagy pedig' hazaárulók legyenek. A magyar katona a cseh hadseregben hit és meggyó'ződés ellenére bieesiilettel megállotta a helyét. Pontosan teljesítette a kötelességét, mindent, amit rábíztak, kitűnően teljesített, ezért a cseh hivatalos tényezőknek is az elismerését vívta ki. Hadügyminisztereknek, tábornokoknak és más tényezőknek a nyilatkozatait idézhetnők halomszámra, amelyek mind azt mondják, hogy a magyar legénység a cseh hadsereg legjobb, legtökéletesebb katonája. Emlékezünk rá, hogy az állami ünnepen, október 28-án a Hradzsin udvarán rendezett katonai díszszemlén mindig a kivezényelt magyar ezredek vágták ki legjobban a rezet és a szokolünnepségeken is a magyar katonák gyakorlatai váltották ki a legnagyobb elismerést. '