Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

135 A 67-«s kiegyezés a szociális problémákkal nem törődött. A kiegyezést követő liberális korszak a nemzetkőzi zsidó nagytőkének kedvezett és a Kiss Jánosok és a Nagy Pálok legfeljebb téglát hordhattak és meszet keverhettek az épülő magyar metropoliszban. Jött a szerencsétlen világháború. Idegen eszmékért vágóhídra vitték a magyarság miihóit. A nagy világégés után újból ki akartunk szabadulni a feudalista járomból, de az őszirózsás forradalom a gyalázatos emlékezetű kommünbe fulladt. Az extravagáns »világmegváltók« után jöttek az ezerholdasok. Minden akció reakciót szül és minden reakció visszaesést jelent. A nyugati életszemlélet és életnívóhoz való közeledés helyett maradt minden a régiben. Nem akartak, vagy nem tudtak előremenni és elzárkóztak minden komolyabb szociális fejlődés elől... Mi komolyan hisszük és valljuk, hogy ebben az országban csak az élhet, aki dolgozik, de aki dolgozik, annak biztosítani kell a megélhetést. Sok mindent nem tudunk megértem. Talán bennünk van a hiba!... A különböző kartelloknak és trösztöknek nem az a hivatásuk, hogy tönkrenyomorítsák az ország dolgozó millióit. Nemzetgazdászaink és pénzügyi szakembereinkre hárul a feladat, hogy egészséges gazdasági életet teremtsenek és letörjék a drágaságot... Mi akik a Dunamedence északi részén éltünk, akiket most szerencsétlen politikai terminológiánál » felvidékieknek« neveznek, úgy kultúrális, mint gazdasági szempontból mindég előbbre voltunk, mint az ország többi lakossága. Mi voltunk az igazi Nyugat-Magyarország. Földrajzi fekvésünknél fogva keveredtünk a nyugati népekkel. Átvettük a kereszténységet és ezzel biztosítottuk a magyarság létjogosultságát a Dunamedencében. Iparra, kereskedelemre, földművelésre a felsőmagyarországi népek tanították meg az ország többi lakosságát. A felvidéki ember több nyelvet beszél és fürgébb észjárású, mint az Alföld zsíros aranyparasztja. A felvidéki embert a mostohább éghajlat, a nehezebb megélhetési mód leleményesebbé tette. Sokat kellett tanulnia és szenvednie, hogy a hegyek között is megéljen. A Felvidékről indult ki minden magyar szabadságmozgalom, a felvidéki városok fellegvárai voltak minden szabad eszmének. A tanyai élet helyett a városi kultúréletet a Felvidék vezette be a maga bányavárosaiban és a bányavárosok kultúrája és céhrendszerei voltak az iránytadó példák. A polgári iparosodás a Felvidékről indult ki. A »Felvidék« adta a magyarság legnagyobb embereit. A Széchényi, Apponyi, Andrássy és Eszterházy családok ősi fészkei Felsőmagyarországon vannak. »Felvidéki« volt Kossuth Lajos, a legnagyobb magyar politikus, Baross Gábor a nagy vasútminiszter, Werbőczy István a Tripartitum szerzője. A mienk volt Madách Imre, Mikszáth