Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

122 nyelvű beadvánnyal, mivel a pozsonyi járás magyarságát a népszámlálásnál leszorították 20o/o alá. A legnagyobb szélhámosságot azután azzal követték el, hogy a kisebbségi arányszám megállapításánál nem az anyanyelvet vették alapul, hanem a nemzetiséget. Ez pedig lényeges különbség. A nyelv nem mutatja mindég a nemzetiséget. Anyanyelvét senki sem tagadhatja le. A nemzetiség az már egy tágabb fogalom. Erre döntő hatása van a nevelésnek, az iskolának, a környezetinek és egy idegen államban megejtett népszámlálás alkalmával az életnek, a Szent Kenyérnek. A népszámláló biztosok a magyar kisebbségi vidékeken csehek és szlovákok voltak. Azt írtak bele a kérdőívekbe, amit akartak. Hia a soviniszta cseh jegyzőnek nem tetszett a beterjesztett adat,az egyszerűen meghamisította. Az állami hivatalnokok nem merték magukat a kisebbségi nemzetiség közé felvenni. Külön nemzetiségnek minősítették a cigányokat, a zsidókat, csakhogy a kisebbségi arányszámot leszoríLsák. A nemzetiségi elosztódás az élet minden ágában fontos következményekkel járt. Nemcsak a politikai és a polgári jogokat mérték ezek szerint, hanem hatással volt vagy legalább is kellett volna lenni — a közszolgálat, közhivatal és köztisztség elnyerésére, bármily ipar és hivatás gyakorlására, állami szubvenciókra, iskolákra és különböző emberbaráti, vallási vagy társadalmi intézményekre. Ezért követtek el mindent, hogy a népszámlálás adatait meghamisítsák és a magyarság arányszámát minden eszközzel csökkentsék. Az 1931-es népszámlálás az egy millió magyar helyett csak 691923 magyarról beszélt és Pozsony, valamint Kassa nem érték el még a 2'0o/o-os magyar kisebbséget sem. Lélekmérgezés, csalás és szélhámosság uralkodott minden vonalon. Ha az 1921-es népszámlálás adatait összehasonlítjuk az 1931-ben megejtett népszámlálás adataival, rádöbbenünk, hogy a magyarság milyen veszélyben forgott a cseh megszállás alatt. A cseh megszállás alatt két népszámlálás volt. Az első 1921-ben, a második 1931-ben. Az év utolsó napját vették alapul. Az 1921-es népszámlálásnál a pozsonyi tábla területén kvalifikált (20o/o-tól 66.66 %-ig) kisebbséggel bírtak a következő járásbíróságok: Pozsony 24.95 o/o német. A magyar kisebbség nem érte el a 20 o/

0ot. (Megjegyezzük, hogy az önálló szlovák kormány által 1938. decemberi népszámlálás Pozsonyban kimutatott 38 o/o német, 29 o/

0 magyar, 15 o/

0 szlovák, 10 o/o cseh és 8 o/

0 zsidót.) Körmöczbánya: 35.97 o/

0 német, Stubnyafürdő 39.72 o/

0 német, Losonc 31.28 o/o magyar, Verebély 30.09 o/

0 magyar, Érsekújvár 37.27 o/

0 magyar. Abszolút kisebbséggel, tehát több mint 66.66 o/

0-kal bírtak: Galánta 85.32 o/

0 magyar, Dunaszerdahely 94.01 o/

0 magyar, Somorja 87.36 o/o magyar, Ögyalla 84.96 <y

0 magyar, Komárom 92.69 o/o magyar, Léva 69.90 o/o magyar. Párkány 93.84 o/

0 magyar, Ipolyság 78.14 o/

0 magyarA kassai tábla területén: