Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

123 Homonna 49.48 o/o ruszin, Nagykapos 57.83 °/o magyar, Kassa 20.34 % magyar, Gálszécs 21.71 °/o magyar, Gölnicbánya 40.41 o/ 0 német, Késmárk 46.35 o/ 0 német, Szepesszombat 25.28 o/ 0 német, ólubló 21.08 °/o ruszin, Bártfa 23.27 o/ 0 ruszin, Felső-Svindik 50.02 o/ 0 ruszin, Rozsnyó 46.83 o/o magyar, Rimaszombat 20.99 o/ 0 magyar. Abszolút kisebbséggel (majoritással) bírtak a kassai tábla terü­letén: Királyhelmec 93.08 o/ 0 magyar, Szepsi 72.92 o/ 0 magyar, Tornaija 94.97 o/o magyar, Feled 91.97 o/ 0 magyar. A csehszlovák hatóságok a hamisítást azért követték eL hogy a külföldet becsaphassák. Rá kell mutatnunk arra a gyalázatos munkára, amit az utolsó 1931-es népszámláláskor csináltak, amikor Kassa, Nyitra, Rima­szombat és Gálszécs elvesztették még a 20<>/o-os magyar kisebb­ségüket. A lévai járás 66.90o/o-os magyar majoritása 27.45%-ra zsugorodott, Szepsi 72.92°/o-a 56.28o/o-ra esett. Ezek a járások elvesztették duplánkvalifikált kisebbségüket. A többi járásokban is ijesztően esett a magyarság. Sok he­lyen 15—20°/o-kal tíz év alatt. Mit jelentett ez? Ha nem jön a fel­szabadítás, 50 éven belül Szlovenszkón hivatalosan nincs többé magyarság. A »Slovenska Liga« nyíltan hirdette, hogy pár éven belül Szlovenszkón nincs magyar probléma. Tűzzel-vassal folyt az úgynevezett »visszaszlovákosítás«. Az állam nehéz milliókat áldozott erre a célra. Ahol volt három telepes, oda mindjárt is­kolát épített és hol ajándékokkal, hol fenyegetésekkel kénysze­rítették a letargiában levő szervezetlen magyarságot a szlovák is­kolák látogatására. Benes, a megszökött utolsó köztársasági elnök a magyar küldöttségnek Pozsonyban azt vágta a. fejéhez: »Remé­lem uraim, hogy tíz év múlva már szlovákul fogunk beszélgetni és tolmács nélkül is megértjük egymást«. A losonci járás magyarsága tíz év alatt 31.28 o/ 0-ról 25.83 o/ 0-ra esett vissza, jobban mondva erre hamisították, a verebélyi járás 30.09 o/ 0-ról 25.71 o/o-ra, az érsekújvári 37.27 o/ 0-ról 31.60 o/ 0-ra, a galántai 85.32 o/ 0-ról 61.97 o/o-ra, a dunaszerdahelyi 94.01 o/ 0-ról 88.20 o/ 0-ra, a somorjai 87.36 o/o-ról 76.93 o/o-ra, az ógyallai 84.96 o/ 0-ról 70jl3 o/ 0-ra, a komáromi 92.69 o/o-ról 82.93 o/ 0-ra, a párkányi 93.84 o/ 0-ról 81.55 o/ 0-ra, az ipolysági 78.14 o/o-ról 71.75 o/ 0-ra, a nagykapos i 57.83 o/ 0-ról 55.72 o/o-ra, a rozsnyói 46.83 o/o-ról 35.05 o/ 0-ra, Királyhelmec 93.08 o/ 0-ról 78.88 o/ 0-ra, Tornaija 04.97 o/o-ról 83.12 o/ 0-ra, és végül a feledi járás magyarságát 91.97 o/ 0-ról lenyomták 77.38 o/ 0-ra. Az 1921-es népszámlálási adatok szerint a legmagyarabb járás a tornaijai volt 94.97 o/ 0-kal, a második a dunaszerdahelyi 94.01 o/ 0 ma­gyarsággal. Már 1931-ben a dunaszerdahelyi járás lett a legmagyarabb, de csak 88.20 o/o-kal, a tornaijai járás volt a második a jóval kisebb S3.12 o'o magyarságával. A szlovák és magyar etnikai határon fekvő Lévát minden­áron vissza akarták »szlovákosítani«. Elvakult sovinizmusokban odáig mentek, hogy egy sáros garammenti faluból csináltak já-

Next

/
Thumbnails
Contents