Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])
121 A törvény hivatása az, hogy az állami életben a kölcsönös megértés a legolcsóbb és a legpraktikusabb módon megvalósítható legyen és annak semmiesetre sem szabad politikai és nemzetiségi surlódások és harcok anyagául szolgálni.« A nyelvtörvényt a forradalmi nemzetgyűlés egészen rövidre szabta, mindössze 9 paragrafusa volt. Ezt a kerettörvényt azután a miniszteri rendeletek és utasítások magyarázták és hajtották végre. Bennünket az érdekel, ami ránk, kisebbségi magyarokra vonatkozott. — A st. germaini békediktátum I. fejezete bekerült a nyelvtörvénybe, melynek magyar fordítása a következőképpen hangzik: A köztársaság azon bíróságai, hatóságai és szervei, melyeknek hatásköre oly bírósági járásra terjed, melyben a népszámlálás szerint legalább 20 százaléknyi más, mint cseh-szlovák nyelvű állampolgár lakik. minden ügyben, melynek elintézése annak alapján tartozik rájuk, hogy hatáskörük ezen járásra kiterjed, kötelesek ezen kisebbségi nyelvű lakosoktól azok nyelvén való beadványokat elfogadni és ezen beadványok elintézését nemcsak cseh-szlovák, hanem a beadvány nyelvén is kiszolgáltatni. Az 1926. évi nyelvrendelet az ügyek gyors elintézése céljából megengedte, hogy azon járásokban, ahol a lakosok kétharmad része (66.66 °o-a) a kisebbséghez tartozik, a bíróságok és más hatóságok a beadványokat abban az esetbem ha azokat a kisebbségi nyelvhez tartozó személy nyújtotta be, kisebbségi nyelven is elintézhetik. Ezeket a járásokat a húsz százalék kisebbséggel bíró kvalifikált kisebbségi járásokkal szemben duplán kvalifikált vagy abszolút kisebbségű járásoknak szokták nevezni. Itt magyarul lehet tárgyalni, magyarul lehetett a jegyzőkönyveket felvenni és magyar ítéleteket lehetett hozni. Csak magyarul, az államnyelv teljes kikapcsolásával. Ahol csak kvalifikált (20°/o) kisebbség volt, ott két nyelven kellett volna dolgozni. A kisebbség nyelvén és az államnyelven. Ezeket a vitán felül álló nagy horderejű nyelvi kisebbségi jogokat a csehszlovák köztársaság nem a saját jószántából adta, hanem arra a békeszerződések kényszerítették. De ahol csak lehetett, igyekezett azokat szűkmarkúan magyarázni. Kimondották egy legfelső bírósági döntésijén, hogy az állami szuverénitás szempontjából a kisebbségi jogokat csak csehszlovák állampolgár élvezheti. Akinek nem volt rendben az állampolgársága. vagy aki az anyaországból jött, nem követelhetett magyar nyelvű jegyzőkönyvvezetést és ítéletet még egy abszolút kisebbséggel bíró járásban sem. A kisebbségi jog megállapításánál csupán a csehszlovák állampolgárokat vették számításba. A nyelvtörvény a kisebbségi jogok használatát egy-egy bírósági járás területére szorította és annak megadásánál a járások lakosságát vették alapul. Pl. a legmagyarabb járásból való magyar ember sem fordulhatott a pozsonyi járásbírósághoz magyar-