Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])

121 A törvény hivatása az, hogy az állami életben a kölcsönös megértés a legolcsóbb és a legpraktikusabb módon megvalósítható legyen és an­nak semmiesetre sem szabad politikai és nemzetiségi surlódások és har­cok anyagául szolgálni.« A nyelvtörvényt a forradalmi nemzetgyűlés egészen rövidre szabta, mindössze 9 paragrafusa volt. Ezt a kerettörvényt azután a miniszteri rendeletek és utasítások magyarázták és hajtották végre. Bennünket az érdekel, ami ránk, kisebbségi magyarokra vonatkozott. — A st. germaini békediktátum I. fejezete bekerült a nyelv­törvénybe, melynek magyar fordítása a következőképpen hangzik: A köztársaság azon bíróságai, hatóságai és szervei, melyeknek ha­tásköre oly bírósági járásra terjed, melyben a népszámlálás szerint legalább 20 százaléknyi más, mint cseh-szlovák nyelvű állampolgár la­kik. minden ügyben, melynek elintézése annak alapján tartozik rájuk, hogy hatáskörük ezen járásra kiterjed, kötelesek ezen kisebbségi nyel­vű lakosoktól azok nyelvén való beadványokat elfogadni és ezen be­adványok elintézését nemcsak cseh-szlovák, hanem a beadvány nyel­vén is kiszolgáltatni. Az 1926. évi nyelvrendelet az ügyek gyors elintézése céljából megengedte, hogy azon járásokban, ahol a lakosok két­harmad része (66.66 °o-a) a kisebbséghez tartozik, a bíróságok és más hatóságok a beadványokat abban az esetbem ha azokat a ki­sebbségi nyelvhez tartozó személy nyújtotta be, kisebbségi nyelven is elintézhetik. Ezeket a járásokat a húsz százalék kisebbséggel bíró kvali­fikált kisebbségi járásokkal szemben duplán kvalifikált vagy ab­szolút kisebbségű járásoknak szokták nevezni. Itt magyarul lehet tárgyalni, magyarul lehetett a jegyzőkönyveket felvenni és ma­gyar ítéleteket lehetett hozni. Csak magyarul, az államnyelv tel­jes kikapcsolásával. Ahol csak kvalifikált (20°/o) kisebbség volt, ott két nyelven kellett volna dolgozni. A kisebbség nyelvén és az államnyelven. Ezeket a vitán felül álló nagy horderejű nyelvi kisebbségi jogokat a csehszlovák köztársaság nem a saját jószán­tából adta, hanem arra a békeszerződések kényszerítették. De ahol csak lehetett, igyekezett azokat szűkmarkúan magyarázni. Kimondották egy legfelső bírósági döntésijén, hogy az állami szu­verénitás szempontjából a kisebbségi jogokat csak csehszlovák állampolgár élvezheti. Akinek nem volt rendben az állampolgár­sága. vagy aki az anyaországból jött, nem követelhetett magyar nyelvű jegyzőkönyvvezetést és ítéletet még egy abszolút kisebb­séggel bíró járásban sem. A kisebbségi jog megállapításánál csupán a csehszlovák állampolgárokat vették számításba. A nyelvtörvény a kisebbségi jogok használatát egy-egy bírósági járás területére szorította és annak megadásánál a járások lakos­ságát vették alapul. Pl. a legmagyarabb járásból való magyar ember sem fordulhatott a pozsonyi járásbírósághoz magyar-

Next

/
Thumbnails
Contents