Cseh Béla: Daróctól a Talárig 1919-1939 (Komárom : [s. n.], [s. a.])
115 azokat, kik hozzád küldettek, hányszor akartam egybegyűjteni fiaidat, mint a tyúk egybegyűjti csirkéit szárnyai alá és nem akartad. íme pusztán hagyatik nektek a ti házatok. Mert mondom nektek: nem láttok engem mostantól, mígnem mondjátok: Áldott, ki az Űr nevében jő. Sz. Lukács írja, hogy Jézust megkérdé egy fejedelem: — Jó mester! mit cselekedjem, hogy az életet bírjam? — Jézus pedig mondá: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül iaz Isten. Tudod a parancsokat: Ne ölj, ne paráználkodjál, ne orozz, hamis tanúságot ne szólj, atyádat és anyádat tiszteljed. Amaz mondá: Ezeket mind megtartottam ifjúságomtól. Mit hallván Jézus, mondá neki: Még egy hijjávai vagy: add el mind, amid vagyon és oszd szét a szegényeknek és kincsed leszen a mennyben, azután jöjj, kövess engem. Amaz hallván ezeket, megszomorodék, mert igen gazdag vala. Látván pedig Jézus, hogy amaz megszomorodott, mondá: — Mily nehezen jutnak Isten országába, kiknek pénzük vagyon! Mert könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bejutni Isten országába. Amikor Jézus kiűzte a templomból az árusokat és vevőket, intette a zsidóságot, hogy óvakodjék az írástudóktól, kik örömmel járnak hoszszú köntösben és szeretik a köszöntéseket a piacon és az első helyeket a lakomákon. Kik megemésztik az özvegyek házait hosszú imádság szine alatt. Ezek nagyobb kárhozat alá esnek. Nem célom, hogy teológiai ervekkel meggyőzzem a zsidóságot, hogy vallásuk már kétezer év óta meghaladott valami. Tény, hogy az Újtestamentum szelleme haladást jelentett az emberiség történetében és állandóan ostorozza a zsidók pénzsóvárságát és kapzsiságát. Az Ü j testamentum jelenti a magasabb, megtisztultabb keresztényi világnézetet a materialista zsidó világnézettel szemben. A zsidókérdés ugyanúgy, mint minden problémánk, elsősorban szociális és csak másodsorban faji kérdés. Sajnos a keresztényeknél is nagy mulasztások történnek. Papjaink csak most, a tizenkettedik órában döbbentek rá, hogy »az nem kereszténység, amikor az emberek ezreinek nincs betevő falatja. Az nem kereszténység, amikor páran arany és ezüst serlegekben szürcsölik az életet és százezrek pléhtányérjára még főtt krumpli sem jut. Itt valami szörnyű hiba történt. Meghamisították az igazi kereszténységet, a szegények vallását, mert Krisztus a szegényekért, az elnyomottakért halt meg a kereszten. Szociális gondolkozású pápáink XIII. Leo és XI. Pius felismerték a veszélyt és a »Rerum Novarum«, valamint a »Quadragesimo Anno« kezdetű bulláikban keményen ostorozzák a kapitalizmus kinövéseit. A napokban egy jogi szaklapban olvastam., hogy a világ kezdete óta a jog és az egyen állandó harcban állanak egymással. Éva a paradicsomban elcsábította Ádámot. Isten kiűzte 10*
