Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
munkát csak dr. Orbán Gábor adott ki, Szerényi azt javasolta, hogy "a tudományos osztály tízezerjét nagydíjként ő kapja. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Antal Sándor indítványozta, hogy a művészeti osztály részére megszavazott ötezer koronával a F o r u m-ot, az irodalmi osztály ötezrével pedig Győry Dezsőt jutalmazzák. A közgyűlés Antal előterjesztését szótöbbséggel elfogadta. 0 3 Az az ellenjavaslat, hogy az irodalmi osztály 5000 koronáját öt egyenlő részre osszák nem kapott elegendő szavazatot. (Az előterjesztők Szerényi, Brogyányi, Szalatnai és Hatvani János voltak.) A Társaság otthonának kérdésében ez alkalommal sem tudott dönteni a közgyűlés. Hosszas vita után dr. Flórián Károly álláspontját fogadták el, mely szerint a telekvásárlás és házépítés időszerűtlen, és úgy döntöttek, hogy egyelőre csak hivatalos helyiséget bérelnek. A Társaság létesítendő folyóiratával kapcsolatban abban állapodtak meg, hogy egyelőre negyedévenként jelenik meg Magyar Figyelő címen, 80 oldalas terjedelemben. Főszerkesztője Maiéter. István, felelős szerkesztője Szerényi Ferdinánd, a szerkesztőbizottság tagjai pedig az osztályok elnökei és titkárai lesznek. Az 1933. január 22-i rendkívüli közgyűlésen tehát az utolsó simításokat is elvégezték, és semmi akadálya nem volt, hogy meginduljon a rendszeres tudományos, irodalmi és művészeti munka. Rendezték a Társaság adminisztrációját — évi 20 ezer koronát terveztek erre a célra —, döntés született egy tudományos folyóirat megindításáról, az egyes szakosztályok összeállították a munkaprogramot, és megkapták a nekik kijáró évi alapösszeget. Ezt a lépést sokan már a produktív munka felé tett első lépésnek tartották. A R egge] pl. „Megkezdte munkáját a Masaryk Akadémia" című cikkben számol be a közgyűlés lefolyásáról. Később, sajnos, újból csak azt lehetett megállapítani — s hányszor kellett még ezt tenni a Masaryk Akadémia fennállása alatt —, hogy a Társaság jó47
