Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE

AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE 1. Az alakulás utáni első év A Masaryk Akadémia megalakulásától mindenki az intenzív tudományos, irodalmi és művészeti munka megindulását várta. A nagy ünnepségek között megtartott alakuló ünnepi díszközgyűlést azonban mély hallgatás követte. Ez a nagy csönd idővel kezdett feltűnővé válni, felfigyelt rá a közvélemény. A Szentiváni Kúria 1932. június 22-én és 23-án megtartott harmadik összejövetelén az irodalmi és kulturális élet aktuális kérdéseiről vitatkozva kifejtette ama kívánságát, hogy a Társaság minél előbb kezdje meg kulturális munkásságát, és a szakosztályok dolgozzák ki munkaprogramjukat.

8

5 A Magyar í r á s-t is ez a probléma foglalkoztatja, amikor 1932 márciusában a Társaság elnökénél, valamint a három szakosztályi elnöknél a megalakulás óta tartó csend oka iránt érdeklődik. Orbán Gábor, a Társaság elnöke szerint a csend azzal magyarázható, hogy előbb meg kell várniuk az alapszabályok jóváhagyását, sőt mi több, az anyagi eszközök sem állanak még rendelkezésükre. Dr. Flórián Károly, Antal Sándor és Jánoska Tivadar szintén az alapszabályzat körüli huzavonával magyarázzák a hallgatást, s — szerintük — az az oka annak is, hogy még a szakosztályok programját sem határozták meg végérvényesen.

8

0 Köztudomású volt, hogy a Társaság vezetősége még 1931. december 7-én benyújtotta az alapszabályokat 41