Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)
AZ AKADÉMIA MŰKÖDÉSE
a pozsonyi rendőr parancsnokságon keresztül a belügyminisztériumnak. 8 7 A jóváhagyás körüli huzavona a Társaság vezetőségében is nemtetszést váltott ki. Olyan híresztelések keltek szárnyra, hogy a kormány állítólag elvetette és nem hagyta jóvá a Társaság alapszabályait. A PMH kapott az alkalmon, és a rebesgetett hírt készpénznek véve felelősségre vonta az illetékeseket: „Kérdjük az iskolaügyi és belügyminiszter urakat, méltónak tartják-e ezt a gyerekbúvócskát Masaryk elnök úr alapító intenciójával? Ez a huzavona és a mostani hallgatás csak bizalmatlanságot kelthet." 8 8 A minisztériumok végül is elkészültek az alapszabályok tanulmányozásával és 1932. szeptember elején jóváhagyták, majd Slávik belügyminiszter levél kíséretében küldte vissza Orbán elnöknek. Ebből a levélből megtudjuk, hogy az alapszabályokat a belügyminisztérium 3006—932-es szám alatt még májusban jóváhagyta, de átküldte az iskolaügyi minisztériumba is. Szeptemberig tartott, amíg az iskolaügyi minisztérium áttanulmányozta és elfogadta a tizenhét gépelt oldalnyi alapszabályokat 8 9 A szabályzat mindjárt az elején leszögezi, hogy a Társaság székhelye Pozsony, de hatásköre Csehszlovákia egész területére kiterjed. Feladata, hogy elősegítse a csehszlovákiai magyar tudomány, irodalom és művészet fejlődését. A Társaság három osztályra tagolódik, de az egyes osztályok tagjai még újabb alosztályokba tömörülhetnek szakcsoportok szerint. Az intézmény tárgyalási nyelve magyar lesz. Az alapszabály szerint a Társaságnak négyféle tagjai lehetnek: rendes, levelező, külső és tiszteletbeli tagok. A Társaság rendes tagjai — a 9. § 2. bekezdése szerint — csak olyan nagykorú csehszlovák állampolgárok lehetnek, akik a tudományos, irodalmi vagy művészeti életben komoly elismerést szereztek. A paragrafus szerint tehát nem magyar nemzetiségű egyének is rendes tagjai lehetnek a Társaságnak. (Az alapszabályzat-tervezet a rendes tagok esetében a 42