Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS

ről a középosztálynak az a része képviseli az Akadémiában, amely egzisztenciáján a Csehszlovák államtól függő helyzetben van. Orbán Gábor tanár beszélt ennek a frakciónak a nevében, amikor így szólt: »Fenntartás nélkül hívei leszünk a csehszlovák állameszmének!«"

8

2 Orbán Gábor e kijelentése, s maga az a tény, hogy az ifjúság képviselői nem jelenhettek meg az Akadémia alakuló közgyűlésén, és az új nemzedék tudományos törekvéseiről nem esett szó, az egyetemi ifjúság körében erős nemtetszést váltott ki. Az ifjúság nézete szerint a tudományos osztály alapító tagjainak összeválogatásánál „nem nyújtottak elég garanciát az objektív és színvonalas tudományos munkára", s ráadásul az ifjúságot vádolták meg dilettantizmussal. 1931. november 15-én, pontosan egy héttel a Masaryk Akadémia alakuló közgyűlése után, a Komenský Egyetem Jogi Fakultásán manifesztációs gyűlést tartott a pozsonyi magyar egyetemi hallgatóság. A gyűlést egy bizottság hívta össze, melynek tagjai Berecz Kálmán, Derne Lai os és dr. Duka Zólyomi Norbert voltak. Az egyetemi ifjúság leszögezte tudományos célkitűzéseit, s programját szakok szerint Berecz Kálmán, Derne Lajos, dr. Duka Zólyomi Norbert és Peéry Rezső adták elő. Ezen a manifesztációs gyűlésen elhatározták, hogy az elhangzott beszédek tervezeteiből és a tervezetek alapján egy alakulandó bizottság dolgozzon ki memorandumot. A bizottság tagjaiul Balogh Edgárt, Berecz Kálmánt, Duka Zólyomi Norbertet, Grüner Gézát, Jócsik Lajost, Narancsik Imrét, Peéry Rezsőt és Szalonka Istvánt választották meg. A memorandum el is készült, és A kisebbségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása alkalmából címmel jelent meg 1931 decemberében dr: Duka Zólyomi Norbert szerkesztésében. A bevezetőben leszögezik, hogy „a Társaság megalakulásában az ifjúság felismerte az új munkalehetőségeket, és ezért állapította meg tervezetüket, bár ugyanakkor, 38