Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS

amikor a köztársasági elnök egymilliós adományával ezt az új lehetőséget megteremtette, nem felejti el a magyar ifjúság, hogy évenként 11 millióval rövidül meg a magyar kisebbségi iskola és kultúra ügye a csehszlovák köztársaságban".

8

3 A röpirat formájában megjelent memorandum a feladatokat szakok szerint taglalja. Terebessy János a szociográfiai gyűjtés módszereit dolgozta ki. Narancsik Imre a szociológiáét, Berecz Kálmán javasolja, hogy a tudományos osztályon belül külön kisebbségi alosztályt szervezzenek, melynek feladata a kisebbségi kérdés politikamentes, tudományos ápolása és vizsgálata lenne. Balogh Edgár a néprajzi gyűjtés, Derne Lajos a népitörténet, Peéry Rezső a kisebbségi magyar irodalomtörténet és dr. Duka Zólyomi Norbert a szláv—magyar kultúrkapcsolatok munkamódszereit ismerteti. A pozsonyi röpirat nem maradt visszhangtalan. 1932. február 12-én a prágai magyar egyetemi ifjúság a pozsonyi manifesztációs gyűléshez hasonló összejövetelen vitatta meg a pozsonyiak röpiratát, és azzal teljes mértékben egyetértett. Majd külön röpiratban — melynek címe azonos a pozsonyiéval — kifejtették nézetüket, és kidolgozták munkatervüket az egyes szakcsoportok számára. Röpiratuk a magyar nyelvészet, a természettudományok, a művészetek, a pedagógiai, az építészet, a néphigiénia és a gazdasági tudományok terén végzendő feladatokra adott javaslatokat. A bevezetőben a következőket írják: „A Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, jól felfogott munkairány és módozat esetén, messze túllépheti az alapítással adott lehetőségek kereteit, és az ifjúság is munkára készen várja az esetlegesen így felfogott lehetőségek keretein belül meginduló működését. Fönntartjuk magunknak azonban azt a jogot, hogy mint ahogyan határozott kritika tárgyává teszünk minden magyar kultúrmegnyilatkozást a köztársaságban, úgy a Tudományos Társaság lépé39