Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS

de ugyanakkor kijelenti, hogy mihelyt azt fogják észlelni, hogy az itteni magyarság öntudatának gyöngítésére tör, bátran fel fognak lépni ellene. Szüllő és pártja tehát a magyarországi jobboldali visszhanggal egyetértve csupán ügyes taktikai sakkhúzásnak tartotta a Társaság megalakítását. Ezt a meggyőződésüket még jobban alátámasztotta az a tény, hogy a szlovákság egyes rétegei szintén ,.jó sakkhúzás"ként könyvelték el ezt az adományt. A Slovák című lap szerint például főleg azért van szükség a kisebbségi Masaryk Akadémia létrehozására, „hogy ne szaporodhassanak a fölösleges panaszok — úgy mint ez eddig is történt —, miszerint Szlovenszkón a magyar kisebbséget kulturális téren elnyomják".

79 A Ľudová politika pedig a következőképpen magyarázza a Társaság megalakulásának szükségességét: „A magyaroknak fokozatosan alkalmat kell adni, hogy lábra álljanak, kulturális téren is emancipálódjanak, függetlenítsék magukat a dunántúli befolyástól, hogy ne bizonyítgathassák állandóan a nemzetközi fórumok előtt, hogy kulturális lehetőségeik mostohák."

8

0 A kommunisták is kifejtették véleményüket a Masaryk Akadémia alakulásával kapcsolatban. Lapjukban A z Ű t-ban két nagyobb terjedelmű cikkben foglalkoztak ezzel a nagy jelentőségű eseménynyel. Masaryk ajándékáról az a kommunisták véleménye, hogy ezzel a millióval a magyarság az iskoláitól elvont több milliónak csak egy bizonyos részét kapta vissza.

8

1 Jócsik Lajos Az Űt 1931. decemberi számában a proletárkultúra szemszögéből nézve fejti ki nézeteit. A cikknek már a címe is sokatmondó: „Akik egy millióért államhű kisebbséget szállítanának." Jócsik írása nem mentes bizonyos túlkapásoktól, de néhány megállapítása találó. Dérer miniszter és Orbán Gábor akadémiai ünnepi beszédével foglalkozva kijelenti, hogy „a csehszlovák állam ama törekvéseit, amelyek olyan világosan mutatkoznak meg Dérer miniszter beszédében, a magyarság részé37