Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS ELŐZMÉNYEI

szándék híján történtek, már kezdetben nagyon forróvá tették a levegőt az alapítandó társaság körül. S hogy a bonyodalom még nagyobb legyen, jelentkezik egy harmadik partner, amely az aktivisták és az ellenzéki pártok szemével nézve is hívatlan vendégnek számított, a Sarló. A Sarlónak tagadhatatlan érdemei voltak abban, hogy Masaryk elnök Losoncon ígéretet tett magyar tudományos intézet alapítására. Az összefüggések megértése végett itt most egy kis kitérőt kell tennünk. Hadd említsünk meg egy fontos epizódot, amely szoros előjátékát képezi az elnök losonci kijelentésének. Scherer Lajos losonci tanárt az irredentizmus jogtalan vádjával elbocsátották az állásából. Az országos tanfelügyelőségen és a szlovenszkói Országos Hivatalnál hiábavaló volt mindenféle tiltakozás. A sarlósok saját ügyüknek tekintették Scherer ügyének jogos orvoslását,* így hát végül szorultságukban egyenesen a köztársasági elnökhöz fordultak panaszukkal. Maguk is meglepődtek azonban, amikor értesítést kaptak, hogy Masaryk elnök 1930. január 17-én fogadja őket. Ekkor született meg az az elhatározás, hogy „túl a Scherer-ügyön tudományos elképzeléseinket kell a mérlegre dobnunk, mindazt, smi a pillanatok fölé emel".

J

0 Január 17-én a Sarló küldöttsége, Balogh Edgár, Boross Zoltán és Terebessv János meg is jelent" a hradzsini fogadáson. Balogh Edgár felolvasta köszöntőjét, amely egyben a Sarló memoranduma is volt, s ebben a kisebbségi magyar ifjúság nézeteivel és problémáival ismertette meg az elnököt. Hangsúlyozta a magyar ifjúság újarcúságát, a körülményekhez igazodó reális gondolkodásmódját. Kifejtve a csehszlovákiai magyar ifjúság célját, többek között a * Scherer Lajos tanár A Mi Lapunk című folyóirat szerkesztője volt, s a sarlósokat elsősorban A Mi Lapunk -kai való szoros kapcsolatuk késztette a mellette való kiállásra. 9