Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság (1973)

AZ ALAKULÁS ELŐZMÉNYEI

következőket mondta: „Az életbe lépve nemzedékünk legelső céljai közé tartozik, hogy a kisebbségi magyarságnak praktikus ipari, mezőgazdasági, kisebbségvédelmi és szakszervezeti jelentőségű tudományos akadémiája legyen."

1

1 A kisebbségi akadémia megalapításának szikrája tehát a sarlósok agyából pattant ki. Lehet, hogy már akkor megfoganhatott Masarykban a kisebbségi akadémia alapításának gondolata, amikor a sarlósok memorandumára adott válaszában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a magyarságnak ki kellene építenie Csehszlovákiában a maga szellemi centrumát. Búcsúzáskor az elnök utolsó szavai ezek voltak: „Én sohasem leszek Önök, magyarok ellen!"

1

2 A sarlósok mindig nagy jelentőséget tulajdonítottak a hradzsini audienciának. Balogh Edgár A Mi Lapunk hasábjain így ír róla: „Az elnök úgy fogadott minket, mint az egész magyarság ügyének képviselőit. Nagy felelősség volt rajtunk, tudtuk. Ugyanaz a felelősség, ami minden ifjúsági megmozdulásban is bent kell, hogy éljen. Mert ifjú életünkben az egész magyarság ügyéért, a jövendő boldog magyarságáért vagyunk felelősek."

1"' Teljes mértékben jogos volt tehát a Sarlónak az az igyekezete, hogy a felállítandó kisebbségi akadémiában, amelynek létesítését ők vetették fel, az ő terveiket is respektálják, és képviselőik részt vehessenek működésében. 1930. október 13-án memorandumot nyújtanak be Masaryk elnöknek, melyben bejelentik, hogy „a Sarló, mint az új magyar nemzedék kultúrszervezete, tervezetet dolgoz ki az alapítandó társulat tudományos osztálya számára". Merész, de figyelemre méltó szavakkal fejezik ki elképzelésüket. „Tervezetünk a magyar tudományos élet centralizációján és decentralizációján alapul. A magyar tudományos életnek egyetemes központtal kell rendelkeznie. Ezt az egyetemes központot csakis az egyetemes magyarság tudományos munkaközösségére lehet felépíteni, tekintet nélkül az országhatárokra." A tudományos munka 10