Kerekes György: Bethlen Gábor fejedelem Kassán 1619-1629 (Kassa. Wiko, 1943)

Kassa mint Bethlen hadműveleteinek támaszpontja - A város haditerhei

kassai kamarai igazgató. E békét Bethlen Lőcsén írta alá (dec. 28.), hol a karacsonyt és újév napját töltötte. Azonban minden békekötés dacára nem tudott lemondani nagy terveiről, melyekbe már Svéd- és Lengyelországot is bevonia. Negyedik támadásra készült. 10.000 embert szerelt föl, kiknek számát napról-napra növelték a hajdúk és az erdélyi nemesi fölkelők is. E jelentős sereget ismét Kassa felé irányította s közelében, tőle mintegy 12 mértföldnyire a Tisza balpartján ütött tábort (1628 júl. havában). AzonDan Erdélyből rossz hírek érkeztek. Ellenségei belső zavarokkal akarták új hadjáratát megakadályozni s azzal a híreszteléssel, hogy a kozákok és moldvaiak távollétében be akarnak törni és Erdélyt kifosztani. Ehhez járult még rosszabbodó egészsége. Visszatért tehát Gyulafejévárra, hol magasröptű terveit szövögetve a következő év végén meghalt (1629 november 15.). c) A VÁROS HADITERHEI. íme a fentiekben nem kevesebb mint 6 esetet mutattunk ki, amelyekben Kassa volt Bethlen haditámadásainak gyüjtőés kimamópontja. Ez emelte ugyan a város jelentőséget, de nem csekély terhet és bajt is nozott reá. Azonban a vájosi jegyzőkönyv tanúsága szerint polgárai vállalták ezeket is, a kaionai beszáliásolást kivéve, amelytől nem egyszer vonakodtak és fölemelték ellene szavukat. Bethlen hadviselésében Kassának is részt kellett vennie. A város tulaj donképen falakkal, bástyákkal körülvett vár volt, melyet maga a felfegyverzett polgárság védett. Minden épkézláb polgár katona is volt, kik tizedesele alatt álló tizedekre voltak felosztva és szintén közülök való gyalog és lovas, fertályos, városnegyedi hadnagyok és kapitányok parancsnoksága alatt állottak. Kiegészítették őket a fegyverbehívott mesterlegény-ifjúság és a faluról behozott drabantok. A korábbi időkben a város tornyaiban, majd a felvontatott ágyúk számára épített bástyákon céhenkint teljesítettek szolgálatot. Itt volt a fegyvertáruk is. E polgári katonaság mellett kisebb-nagyobb számú fejedelmi (vagy királyi) hivatásos katonaság is tartózkodott a városban. Ennek feladata volt a város hűségét fenntartani, elszakadását megakadályozni, de egyszersmind a polgársággal együtt a várost védeni. Először 1552-ben küldöttek a Habsburgok Kassára állandó székhellyel császár-királyi főkapitány-generálisokat. Tekintettel arra, hogy Kassát, mint a Felvidék legfontosabb hadiközpontját és a fejedelem székhelyét, a császáriak részéről szintén érhette támadás: Bethlen és generálisai mindenekelőtt felszólították a bírót és tanácsot, hogy a város védőműveit hozzák rendbe, 80